Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

mt. /151 mt./ /Az ember-sárkány, ember-ördög változatokat ld. az 1159 mt.-nál./ A., ATh., BN. 38 mt.; finn, finn-svéd, észt, fiam., liv., rom., holl., m p. 153. A medve kiherélése A Az ember azt mondja a medvének /farkasnak/, hogy azért olyan erős a 1<5 /kövér az ökör/, mert ki van herélve. A medve is elvégezteti magán a műtétet s bejelenti, hogy másnap eljön, hogy az embert is "erőssé" tegye. B Az ember helyett másnap a felesége megy ki a szántóföldre. A medve be akarja gyógyítani az asszonyon levő nagy "sebet", odaülteti a rókát, hogy legyezze, nehogy beköpjék a legyek, amig ő elmegy forra8ztófüórt. Az asszony nagyot szellent, a róka elmenekül, s a medvét is elriasztja. /NB.VÖ. ATh. 1091 mt.; É. Európa./ 1. Tarcsapuszta, Baranya m. 1936. Berze Nagy B. II. 49-51 p.3. sz. 153 mt. A B. 2..Téseny, Baranya m. 1935. Berze Nagy B. II. 51-52 p. 4. sz. 153 mt. A B. 3. Nagyszalonta, Bihar m. /1942/ EA.501. 10-12 p. 153 mt. A B. A., ATh.; finn, finn-svéd, észt, norv., lapp, liv, svéd, orosz. 154. A medve, a róka és a szegény ember A Kis földjót szántogató szegény ember lovát meg akarja enni a medve /mert az haragjában azt találta mondani: Ó, hogy egyenek meg a medvék!/. A szegény ember haladékot kér legalább addig, amig a földjét felszántja. A medve belemegy s estére igéri visszatértét.