Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
I., Aquilla. 192o. 62. 31. / OsTáth: i. a. 25. 32. / Szűcs S. : Mádvágás a bihari Hagysárréten, Debr. Szemle. 1936. 59. 33. / Schwarz, F: Turkestan. .., Leipzig, 19oo. 77. 34. / Pallas: Beschreibung aller lationen des Russischen Reichs.St. Petersburg, 1776. 479. 35. /Manninen, I.: Die Sachkultur Estlands, Tar tu, II. 1933. 117. 36. / A kishatáru, kérés rétü helységek s rét hozamát sokkal jobban igyekeznek kihasználni azzal,hogy a szántóföldhöz hasonlóan - olykor ugyanannyi trágyával - aegtrágyázzák. Abauj negyében Bár a ault század második felében intenzív réttrágyázást találunk, a réteket szalmás trágyára! hintik aeg /Korponay J.:Abauj ráraegye monográfiája, I. 187o. 288./. Bécs aellett kora tarasszal hordják ki a trágyát puttonyokban a rétekre és ott kupacokba rakják. Elébb egy rilláral, aajd egy kopott fogú gereblyérel teregetik széjjel. Igen nagy gonddal müvelik a réteket: a lágy földön a tulajdonos deszkákat fektet keresztül és azon jár be a rétre, hogy lábárai össze ne Tágja a gyepet. Kéha gyerekekkel hordatják be a trágyát apránként, airel azok könnyebbek és nea törik fel a földet /Mezei Gazdák Barátja III. 1829, 178/. Az erdélyi szászok nemcsak a trágyát hordják ki értékes rétjeikre, hanem a trágyalét is kiviszik és ezzel is öntözik, sót még műtrágyát is használnak /Dorner B.: Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Brassó, 191o. 129/. Az alsó szászoknál a réttrágyát külön készitik el; a ló és a marhatrágyát lombbal és homokkal keverik össze és a tavaszi fagyon elteregetve szétfogasolják /Boman: Bäuerliches Hauswesen und Tagewerk in alten Hiedersachen. Weimar, 1927. 169/.Az al- . pesi gazdálkodásban az értékesebb trágyát a rétekre viszik, nem a szántóföldekre /Stehler: Alp- und Weidewirtschaft. Berlin, 19o2. 231/. 37. / Gönczi F.: Göcsej. Kaposvár, 1914. 63. 38. / Kiss L.: i. m. 268. 39. / Észtországban külön rögtötöket és réttisztitó, bozótvágó szerszámokat találunk /Manninen, i.m. II. 216./, az alpesi rétgazdálkodásban olyan rögtöró kapákat használnak, melyeket csak réteken alkalmaznak /Stebler, i.m. 233/. Hasonló célra használják a kerti vasgereblyét is, de csak. az intenzivebb rétgazdálkodásban, nálunk pl. a Hegyháton /Äagy J.: Adatok a Hegyhát vidék néprajzához. HÉ. I. 19oo. 135/. Somogy megyében külön réttisztitó gereblyét hasz-
