Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
száasfüvek teljes kiérése után következik. Ekkorra a hordáshoz szükséges munkaerő is felszabadul a gazdaságban. Kisebb helyen maga a gazda rakja össze terményét, de néha aég itt is előfordul, hogy boglyarakőt hiv. Uradalmakban előre biztosítanak kazalrakókat, kiknek több napszámot fizetnek, mint más munkásoknak. legnehezebb munkájuk a szarraléknak van, ezeknek fizetnek a legtöbbet.™ 2 A kazal helyét a tárolő helyen belül a terület egyik kiemelkedőbb szintjén határozzák meg. Az Alföldön és a kutatott terület nagy részén vagy közvetlenül a földre raklak a terményt, vagy valami gazt, gyengébb gazos szénát helyeznek alá. Ez az alapozás nélküli földrerakás az extenziv szénatárolás jellemzője. Hegyvidéken, vagy erdőterületen 1 ^ 5 gerendát, sokszor gallyat, 1 ^ 4 máshol lombot tesznek a rakomány alá. ^ 5 Miután a kazal alapját megvetették, következik a fenék rakása. Egy nagyobb kazal rakásánál eltart magában egy napig is. Ilyenkor még csak 2-5 ember dolgozik magában a kazal mellett. Eleinte inkább a kazal szélén kell vigyázni, ide mindig egy nagyobb villával kell fordítani. Egy kazlat vagy bikahoniokosra , vagy szarvasra csinálnak. Az elsőnél a sarkot olyan kerekre rakják, mint a boglyát, csak távolról látszik szegletesnek /a szénát csak régebben rakták igy össze/, à szarvas-kazlat ugy kell rakni, mint ahogyan a kocsira rakják a szénát: a sarkokra szarvaim kell. 1 ^ 6 Ha a feneket megvetették, akkor következik az igazi munka. Nagyobb kazlakhoz ilyenkor már hatnál kevesebb ember nem lehet: kettő a tetején dolgozik, a többi adogat. Ha a kazal tetejét már sem a földről, sem a kocsiról nem lehet elérni, akkor létráról kell rakodni. Ha ez nincs, akkor a felfelé összeszűkülő kazalba állókat csinálnak és erre állnak a rakodók. Ha nagyon magas a kazal, akkor két, három állót is raknak egymás felett. Ezenkívül csinálnak a kőműves álláshoz teljesen hasonló állványt is. Vagy két rudasfát szúrnak be a kazal oldalába, melyre azután pallókat helyeznek. Legtöbbnyire azonban - ha már a földről nem érik el a tetejét - létráról rakodnak. Néha négy ember is áll egymás felett az állón, vagy a létrán. Minél több álló van egy kazalban, annál több ember szükséges a rakásához: három állóra már kell 12 ember is. Ha létráról rakodnak, akkor a kocsiról, vagy a kazal mellé húzott vontatókból az adogatok villára öltene^ egy jó nagy adagot és ezt villástól továbbítják felfelé. Egyszerre feladnak egy villával 15-2o kg szénát is. Ahogy beleszúrnak a villával a szénába, még rá is taposnak, hogy több férjen rá. A felfelé nyújtott villanyelet igyekszik mindenki a legvégén megfogni, hogy a fölötte álló könnyebben át-
