Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
Az említett rontatok, rontatási módok egyaránt használatosak gabona és szénarontatásra. Alkalmazásuk a kötetlen szénaszerü gabonakezelés idején nagyobb fontosságú lehetett. Az utóbbi időben a szénára használt formákat is gabonáral kapcsolatos rontatok alakították ki. A kutatott területen - különösen Dérarányán - a rontatok használata - annak ellenére, hogy a táj gazdag formai ráltozatok kialakulását tette lehetőre - korlátozott. A nagy kaszáló területeken ritkán rontatnak, esetleg csak a kaszáló sarkába, ragy egy közeli majorba; ezt is inkább csak uradalmakban. A rontatás igazi területe Mezőtúr; Szarras, Orosháza környéke, ahol nagyobbak a tanya melletti kaszálók. Ezen a területen a szénát még az utóbbi időben sem rolt érdemes kocsira rakni, mert vontatással a közeli tanyára sokkal keresebb erőrel el lehetett juttatni. A rontatőkat sok parasztgazdaságban még ma is alkalmazzák, de már nea gabonát és szénát, hanem kukoricaszárat és trágyát rontatnak Telük. A rontatőba rakott takarmányt szekérrel hordják a kaszálóról a takarmányoskertbe. A szénahordásra ugyanazt a kocsit használják, mint az egyéb terhek szállítására. A kocsit hordásra elő kell készíteni: két, négy, négy és fél méter hosszú rendégoldalt kötnek a lőcsökhöz, ezekre keresztfát raknak és az egészet szijjal, jó erős zsineggel, ragy rékony kötéllel a kocsi oldalához kötik. Ha reggel korán mennek szénáért, már előző este felkészülnek. Rakodás előtt a kocsi ülését és a hátsó saráglyát lereszik és az oldalak közé teszik. A kocsit egy idősebb férfi - leginkább a gazda maga - szokta rakni. Asszony sohasem rakja, esetleg csak adogatja. Először a kocsi derekát tapossák tele szénáral. Az első gyürás , ragy szarralás /a kocsi sarkán elhelyezett meggyűrt szénacsomó/ a hátsó saráglyára kerül. Ványán átlag 5-6 gyürést tesznek egy kocsira, előre is, mindegyik sarkára. Bodorka szénából többet is lehet tenni, mert az könnyebb. Csongrádon négy gyürést tesznek előre, hátra pedig hármat. Egy jól megrakott kocsi két öl hosszú, másfél öl széles és egy öl magas. A Tanyai öregek azt tartják, hogy ugy kell megrakni egy kocsit szénáral, hogy a kutya meg ne ugassa a kerekét. 1 '' 2 A rakomány lekötésére az Alföldön nyomórudat nem használjak. 1 ^ 4 lekötés kötéllel történik: a szénát ós a csuszósabb szalmát kétszer kötik le keresztben is. A megkötéshez kukát , ujabban pedig csigát használnak. Általában a lekötés nem olyan gondos, mint a Dunántúlon. 1 ^ Ha a kaszáló nagyon messze ran, akkor a gazda egyedül megy a
