Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

szénáért. Ilyenkor nem érdemes két embernek időt vesztegetni. Ekkor is ugyanúgy rakodik, mintha ketten lennének; visz magával egy kis létrát, 5-6 villa szénát visz fel egyszerre, utána felmegy és eligazítja. Ha kevés a munkaerő, általános az ilyen rakodás. Minden terménnyel megra­kott szekérre vigyázni kell: a keskeny parasztkocsik viszonylag kes­kenyre vannak rakva, könnyen felborulnak. Az ilyen rakományt a szembe­jövő kocsi kikerüli, mert a szénásszekérnek még "a részegember is ki­tér". Szánra is ugyanúgy kell rakodni, mint szekérre. "^5 A nagyobb kaszálókon a család maga ritkán végzi a munkát, mert nincs elég ereje. Legtöbbször bérmunkát vesz igénybe. Kisebb je­lentőségű a kölcsönmunka, vagy az összesegitésen alapuló társulás. Bérmunka parasztgazdaságokban való alkalmazása minden különösebb rend­szer nélkül történik. Most csak az összesegités változatait emiitjük. 1. Nagycsaládi szervezetben végzett közös munka. Az emléka­nyagban eleven példáját találtuk Szeghalmon. A századfor­duló körül - amikor rendszeresen élt egy háztartásban e­? yütt 4-5 család - az egész gazdálkodás közösen történt, z emiitett példákon kivul sehol sem találjuk nyomát ennek a családszervezetnek. /"Szénagyüjtéskor... ma is élő szo­kás, az apának kiházasitott fiai, vejei segiteni mennek... A közös munka - abban a formájában, hogy egymás segitségét viszonzással és jő étellel szolgálják meg - csak széná­ul téskor van divatban" - irja Sándor Gábor a kolozsvári státiak szénamunkájáról, i.m. 42./ 2. Valamilyen gyors munkát kényszerítő esetekben. Ilyenek: a., Ha az időjárás veszélyezteti a renden fekvő szénát, segítséget hivnak az egész munkára: rendszerint olyas­valakit, aki már a maga munkájával rendben van. Ez fi­zetséggel sohasem történik; a munkát vissza kell segi­teni hordáskor, kukoricakapáláskor, vagy akár télen disznóölés idején. Leginkább Csongrádon volt ez szoká­sos, ahol a közös kaszálón mindenki figyelemmel tudta ki se mi a másik munkáját, b»t Az ártéri, hullámtéri kaszálókon a széna minden évben veszélyben van. Ahol jelentősek az ilyen kaszálók /Szeghalom, Endrőd/, ott sokszor előfordul, hogy ára­dás idején menteni kell a szénát. A gazda szól minden­kinek, aki csak segiteni tud. Legtöbb esetben nem is kell segitségét hivni, mert mindenki megy önként. A visszasegités az előbbiekhez hasonlóan történik, 5. A közös munka kényszerből történik. Ilyenek: a., Dévaványán az egyik uraság - amelyik igen sok szénát adott ki minden évben a részeseknek - a maga kaszáló részének a berakására nem is adott ki kazalrakót, mint azt mások szokták, hanem a részelő gazdákkal rakatta be. Ebben a munkában nehéz lett volna közösen közremü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom