Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Pesovár Ferenc: Kéziratos daloskönyv 1827-ből 294 Zólyomi József: Tejnyerés és tejfeldolgozás Cserhátsurányon

TEJHYBRES ES TEJFELiX)LGOZAS CSERHATSÜRAHYOS Mr a mult század elején többnyire istállóid állattartás folyik Cserbáti.urányban. Ezért a fejősállatok betanítása már kevesebb fáradtságba kerül, mivel állandó gondozás közben az állat idegrendszere megszokja a kézzel történő simogatást, pacsizást

. A befolyatott üszővel többet kell foglalkozni, hogy elles után ne idegenkedjék a fejestől. A gazda tisztitás közben hosszabb ideig dörzsöli a hasa alját különösen a tőgye körül. A betanítás igazi időszaka az elles előtti hónapokban van. Kivel a fejés inkább az asszony feladata, azért ha az állat otthon van, napjában többször elmegy az istállóba, megdörzsöli az üsző tőgyét és fejő mozdulatokat végez. Ezt egészen az elletésig csinálja. Ma birkánál és kecskénél külön betanitás nincs. A tejadó állatok közül a tehén, juh és kecske jön számításba. Ló és szamár fejeséről, tejének felhasználásáról nincs tudomásunk. A tehén fejese kimondottan az asszony feladata. Férfi csak akkor fej, ha a tehén rug. A fejés ©lőtt nem végeznek nagy tisztálkodást. Sokszor a kezüket sem mossák meg. A tehén fejese zsétárba történik, mely 4o évvel ezelőtt még fából volt. Az I. világháború után terjedt el a bádog majd a zománcozott zsétár. A fejés nyáron reggel 6-7, télen 7 óra után történik. Tavasztól augusztus végéig háromszor fejnek naponta. Majd ezután csak kétszer, mert a messzi legelőre elhajtott állatot nem fárasztják délben haza. Ezért a déli fejést hagyják el. A fejőasszony a fejeshez felkészül. A zsétárt a köcsögtartór

ól leveszi ós kiöblíti hideg vagy meleg vizzel. A köcsögtartó 1.2o n magaa oszlop, melynek tetején keresztbe van egy vastagabb, 60 cm hosszú fa, melybe fogakat tesznek. A köcsögfát cser-, akác-, tölgyfából egyaránt készitik. Ha nincs köcsögfa, akkor a garád

ra akasztják az edényeket. A zsétárba vizet is visznek, mellyel megmossák a tehén tőgyét. Mosás után törlőruhával - melyet sz istállóban tartanak -, megtörlik a tőgyét,a fejőaszszony ezután a vizet kiönti az alomra, majd veszi a négylábú széket és alája ül, fejét a tehén lágyéká

hoz teszi, a zsétárt a térde közé szorítja. A fejés jobboldalról történik. Két csecset fej egyszerre. Mégpedig először a baloldalit, ellentétes mozgással az egyikből prése-