Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

sabban lehet haladni, a kaszás nagyobb rendeket hagy maga után, csak sokkal nehezebb, fárasztóbb a munka, A beállítás DévaTányán ugy történik, hogy a kaszás felvesz egy hosszú szál füvet, ezzel leméri a sújtó /a két kacs közötti távolság/ hosszát és ugy állítja be a pengét a nyélen, hogy a kasza hegye és a nagy kacs közötti távolság annyi legyen, mint a sújtó hossza.*^ A kasza a legmegbecsültebb kéziszerszám a gazdaságban, Kaszát nem szokás kölcsönadni, még azt sem szereti a gazdája, ha valaki felveszi kipróbálásra munka közben, üyáron munka után megmossák, megtörölik; egyesek tégla-, vagy kßporral bedörzsölik, hogy a penge ne rozsdásodjék. Csongrádi hiedelem szerint a fükaszálás után a pengét egy marok füvei meg kell törölni, és utána a pengét egy kővel néhányszor végighúzni, hogy az ördög hozzá ne dörzsölje a f...át.^ Ezek az adatok a szerszám fokozott védelmére és megbecsülésére mutatnak. A penge a mágikus gyakorlatban nagyon használatos, mint gonosztávoltartó eszköz. 0 Hegbecsülése megmutatkozik tartásában, elhelyezésében is. Különösen az esőtől védik: nyáron munka után, vagy este a petrencébe, vagy rudasba szúrják, hogy még a harmat se legyen ártalmára. Használaton kivül színben szegreakasztva tartják. Ha sürün kerül kézbe, akkor a ház falára akasztják, vagy az udvari fa ágaira. Szállítás közben is nagyon vigyáznak rá: ha szekéren viszik, rendszerint le is veszik a nyélről, hogy baja ne történjen. Értéke nem vész el azzal, hogy eredeti használatából kikopott. A törött, egészen elvékonyodott kaszából számos apró használati eszközt készit a leleményes gazda, különösen nádvágót, kacort, répatisztitót; se szeri, se száma ezeknek. A szénamunka legjellegzetesebb eszköze a villa. Formáinak gazdagsága mutatja legjobban az illető szénagazdálkodás fejlettségét és a széna gazdálkodásbeli jelentőségét. A gyűjtőterületen a szénavilláknak gazdag változatait mindmáig megtaláljuk. A táj jellege segítette a különböző formák kialakulását és fennmaradását. A vaságu villák használata igen korán elterjedt a nedves, zsombékos kaszálókon; a szikes kaszálókon viszont mindmáig megtalálhatók a különböző favillák is. A természetesnövésü favillák alföldi gyakorlatát csak az emlékanyagban találjuk meg, itt is csak ritkán. Középhegységeinken és általában fában gazdag vidékeken a természetes növésű favillák használata igen általános. Valamikor az egész Kárpát medencében alkalmazták a különböző munkák végzésekor. legjobban elterjedt az u.n. ma-