Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
gyarvillák használata. Ezek egy darab fából készülnek, ágaik ékekkel vannak egymástól szétfeszítve. Szeghalmon kivételesen a magyarrilla alatt kétágú villát értenek. A magyarvilla nehéz, férfiaknak való szerszám. Gyűjtenek is vele, de mégis legfontosabb a széna rakásakor. A vaságu villák térhódításával ez a villatipus kezd legelébb eltűnni. Balassa Iván jellegzetes alföldi és erdélyi szerszámnak mondja. 82 Alkalmazása helyenként speciális: a Közép-Tisza mentén /Záhony környéke/ kizárólag szénagyüjtésre használják. A másik leghasználatosabb favilla a németvilla . Toldottágu, sokkal könnyebb, mint a magyarvilla. Ága, nyele rövidebb és vékonyabb; nők és gyerekek csak ezzel dolgoznak. Ezt is széna gyűjtéskor használják leginkább, ilyenkor is a tippanos füvek gyűjtésére. Szeghalmon a négyágú favillát és a törekhányó favillát hivják németvillának. Ismeretes helyenként a tótvilla is, néhány öreg emlékezete szerint a Felvidékről hozták. Néhol a háromágú, hosszunyelü favillát hivják tőtvillának: ezekkel csak kazlat és boglyát raknak, A vasvillák alkalmazása a 9o-es évektől lesz általános a parasztgazdaságokban. Először trágyahordásra használták ezeket: uradalmi alkalmazásuk megelőzte a parasztgazdaságokét. Eleinte féltett szerszám volt: a cselédeknek megtiltották, hogy ezzel kaparják össze a szétszórt szénát, szalmát. Eleinte durva, szegleteságu vasvillákat használtak, melyet rendszerint a kovács készített. Ványa környékén a mai formájú vasvillák használata hamar elterjedt, a nedves, zsombékos kaszálókon másképpen nem is lehetett dolgozni. Ezek formája nagyjából a németvillát utánozza, a közönséges vasvillánál hosszabbak. Sokan még ma sem dolgoznak vasvillával szívesen, mert etetés közben könnyen megsérthetik vele a jószág orrát. Az emiitett villatipusok közül a hasitottágu magyarvilla az Alföld speciális szerszámának tekinthető. Európai viszonylatban sem találunk fejlettebb formákat. Murkó összefoglalásában nem hoz hasonló típusokat, még a magyar anyagot sem ismeri. 85 Úgyszintén hiányzik a tipus Scheuermeier tárgyi monográfiájából is. Balassa Iván a hasított águ villákat Kelet-Kárpát-medencei gazdasági eszköznek tartja. 84 Igy nagyjából a külterjes gazdálkodást folytató terület jellemző szerszámanyagának tekinthetjük. Elterjedésük és univerzális használatuk mindenesetre tanulságos: egy alföldi száraz szénakezelési gyakorlat szerszámai, a kaszálóterületek megfogyásával mindig kijjebb szorulnak a használatból. 85 Általában a háromágú villákat gyűjtésre, a többáguakat pedig rakodásra használják. 8 ^
