Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
E. Fehér Julianna: Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához
mézet szedték ki. Mindegyik méhésznél rolt temlec . amit tehénszarrából készitették, vittek magukkal kia darabka sejtet , amibe mézet vagy cukrosvizet tettek, arra jött a méh. Az elsőt mindig elengedték s nemsokára hozta a pajtásait , többen tértek vissza. Ezekből befogtak pár darabot s elindultak megkeresni az odút. Bizonyos távolságon mindig kiengedtek egyet, figyelték merre repül. A mihecske párat körözött s aztán elrepült az odu felé. Mikor eltűnt szemük elől, kiengedték a másikat. Néha kilométereken át követték őket mig megtalálták az odút. Odavezették őket 8 fához ahol laktak.Vittek magukkal azalmaköpüt , ezt maguk készitették, fa-kaptár csak az utóbbi időkben terjedt el. A köpüt rátették egy tuskóra, vagy ha magasan volt az odu, akkor a fa törzsére kötötték a méhek közelébe.Ha a méheket is el akarták vinni,akkorosak gyengén füstöltek alájuk, rendszerint gallyat gyújtottak meg. A füstre kijöttek a méhek s bementek a köpübe. Ha az anyát el tudták fogni, akkor azt tették a köpübe s a méhek utána mentek. Három-négy családot is összeraktak egy köpübe, hogy erősebb legyen a család. A három anya közül kettőt reggelre megöltek a méhek. Amelyik méh megcsípte őket azt eldobták, az már nem jó. Otthon használtak szitát az arcukra,de az erdőben nem. Sokszor ugy összecsipdeste a méh az arcukat, kezüket, hogy feldagadt. Ha olyan helyen volt az odu, hogy a méheket nem tudták befogni, vagy nem is akarták, akkor kifüstölték őket. A méhek megdöglöttek s a mézet kiszedték. Az ilyen fát leanslugolták , kénnel kifüstölték. Égettek rongyot, fát is, tüzet raktak a fa alatt, mikor mivel árthattak nekik. A kéntől hamar megdöglöttek.Ezek legtöbbször magasan,fatetejében voltak. Másik mód az volt, hogy az odu nyilasát bedugták mohával vagy sárral, amivel tudták. Ezt este csinálták mikor a méhek már nem dolgoztak, hazatértek. Reggelre megdöglöttek bent az odúban. A mézet kiszedni felmásztak a fára, de az is előfordult,hogy leerisztették , kivágták a fát. Ezt tiltották ugyan, de egy-két öveg mézért az erdészek is elnézők voltak. Néhol olyan kis lyuk volt, hogy csak az ujjuk fért bele, ezt aztán kivágták nagyobbra, baltika mindig volt náluk. " Meglékeltük a fát mint dinnyét" - mondják. A magasan lévő odúhoz rendszerint öaztrót használtak,olyan magasat készitették amivel elérték az odút.Csináltak több ösztrőt la, 1-2 métertől 10-20 méteresig is.Volt olyan nagy fa, hogy három ember támogatta. Csztrőjük mindig volt valahol eldugva s ha kellett érte mentek, ha messze volt ujat csináltak, olyan fából ami végig ágas. Kötelet mindig vittek magukkal s mig a mézet szedték a fa törzséhez kötötték magukat. Egy másikra az edényt, rendszerint vedret kötöttek amibe a mézet szedték, ezen engedték ]e a földre. Volt olyan ember, aki kováccsal hosszú
