Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
E. Fehér Julianna: Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához
vasszegeket csináltatott s ha nem volt megfelelő ősztrő a közélten, vagy nem tudott csinálni, akkor ezt verte a fába s azon ment fel. Egy évben 18-20 családot is kivágtak , a szerencse váltakozó volt s az is, hogy mennyi mézet találtak.Volt olvan odu ahol semmi se volt, másikban 1-2 liter.de olyan is ahonnan 10 litert is kiszedtek.Ez függött attól is, hogy milyen idő volt abban az évben a méhekre. volt e jó legelő,tudtak e hordani, mert az erdei máheket nem eteti senki s ha rossz idő járt rájuk elpusztultak. Attól is függött, hogy milyen nagy és milyen idős családot találtak. Az első rajoknál, amelyek későn szöktek meg nemigen találtak. Volt mikor 3-4 éves csaladokat vágtak ki, ott már volt méz. Volt olyan év mikor egy ember 30-60 liter mézet vitt haza. A mézet legtöbbször ott helyben kicsavarták a sejtből, volt ugy, hogy hazahozták s otthon csavarták ki, korábban kézzel, később krumplinyomóval nyomták ki. A kinyomott sejtet kiáztatták vizben, leve olyan édes mint a must , megitták vagy ráöntötték mákostésztára. Adták másoknak is ha kellett. Gömörmegyéből jártak le sonkolyosok , meg pesti tótok, azoknak adták el a sejtet. Később helyben is főztek belőle viaszt. Az erdei méz nehezebb mint az otthon pergetett. Egy liter erdei méz egy kiló husz deka volt, drágább is mint az otthoni. Amit maguk nem használtak el azt eladták, vevő akadt mindig. Vitték gyógyszertárakba is, ott is megvették. Eladták helyben is, mentek az asszonyok, kivált karácsony előtt, mákostésztára tették meg kenyérre is kenték. Volt aki reggel éhgyomorra is megevett egy kanál val , pálinka helyett. Mellbetegeknek is használták, gyerekeknek is adták. Legtöbb méhészkedő ember erdőőrökből, erdei munkásokból került ki s ha más munkára mentek akkor is méhészkedtek, vasárnap, szabadidejükben mindig az erdőt járták. Legtöbb otthon is tartott méhet. Vannak ma is akik méheket tartanak, de ezek már nem járnak ki, nem is ért hozzá mindenki, mert a raézrabláshoz, méhek befogásához is kell tapasztalat, hozzáértés. 7. Madarászat, kisebb állatok fogása Madarakat elsősorban gyerekek fogtak, de a nagyobbak, fiatalemberszámba menők is madarásztak. Felnőttek közül a szegényebb, erdőt járó emberek foglalkoztak vele rendszeresebben és részben az erdei munkások. Elsősorban táplálkozás céljára szedték a madarakat, madártojást, de eladásra is, főleg az énekesmadarakat. A gyerekek, fiatalemberek csoportosan, bandában mentek msdarászni, 8-10-en egy csapatban. A ragadozó madarak helyét a madárvijjogásból vették észre /más,nem rs-
