Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
E. Fehér Julianna: Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához
mi gyűjtögetés is, pl. munkából hazajövet. Termőföldek kint vannak a hegyen, erdők között és este ha jönnek haza, hoznak egy kis gombát, szedret vagy egy hátyi borzángot, egy hát fát , füvet az állatoknak. Voltak vállalkozók is akik a tulajdonostól bérbe vettek egy-egy erdőrészt, s ott napszámban szedették az erdő melléktermékeit a falu zselléreiből kikerülő napszámosokkal. Ugyanezt az Erdészeti Hivatal ia végeztette. Elsősorban a bernecei erdőkbe jártak, de alkalmanként a szomszéd községek erdeibe is elmentek, pl, a kemencéi erdőbe. Távolabbi erdőkbe főleg azok mentek, akik rendszeresen gyűjtögettek, vagy erdőőrök és hozzátartozóik. Akadtak olyanok is, akik még a Ma gosfa alá is elmentek maiináé . Tudnak olyan öregasszonyról aki még éjjelre is kintmaradt, három napig se jött haza mikor gyűjtögetett, bokor alatt aludt az erdőben, özvegyasszony volt, gyűjtögetésből élt. Hogy milyen messzire mentek el a falutól az attól is függött, hogy mit gyűjtöttek, mit hol találtak. A faluhoz közelebb eső részeken hamarabb leszedték s aztán mentek messzebb is, egy óra, két óra járásra a falutól vagy messzebb. Az erdő mellékterméke, különösen a ma^k, gomba, vadgyümölcsök, málna, szeder az erdőbirtokosok és bérlők számára is érték volt, szedették is, bérbe adták, ezért a gyűjtögetők sokszor a tilosban jártak. Cédulát kellett váltani az erdészettől, főleg a málna, szeder, gomba gyűjtéséhez s egy részt leadni belőle. Ha nem volt cédula és elfogtak valakit, attól elvették amit szedett. Vigyáztak is, hogy ne találkozzanak az erdésszel, de azok is sokat elnéztek, különösen ha egy-két liter pálinka is akadt néha. Mondják is, hogy az itteni erdészek nem vették tul szigorúan a tilosba járást. Gyűjtögetni legtöbbször bandában jártak, ill. járnak, de párosával és egyénenként is. Valószinü, hogy a korábbi időben szigorúbb volt ennek is a rendje. Nem és kor szerint alakultak ki a gyűjtögető bandák, azonkivül rokoni és baráti, szomszédi alapon. Gyerekeknek is megvolt a maguk bandája, csapata . Összeálltak tizen, tizenöten, együtt mentek szedrezni, madarászni, néha még Drégelyvárig is elkódorogtak. A nagyobb gyerekeknek, fiatalemberszámba menőknek külön bandájuk volt, rendszerint nyolcan, tizen mentek együtt. Ugyanigy a lányok is, főleg a nagyobbak, kora reggel már mentek, "ugy mentek mint a processzió" mondják. Az idősebbeknél már mennek együtt férfiak, nők is. Természetesen voltak olyanok is akik egyedül mentek vagy ketten, hárman. Akik bandában jártak szók együtt mentek ki, együtt jöttek haza, kint szétszéledtek, ment mindenki ahol talált, de azért összetartanak kint is,
