Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
ki, hogy kárt is tesznek vele. Lekaszálásukkal mindig baj Tan, sert mindenki magának akarja a mezsgyét. Pedig régi törvény, hogy a "mezsgye azé, aki elébb kaszál". 5 ^ Csongrádon a három érig birtokolt kaszálókon a csővázas és a kitaposás mellett tulaj donjegyeket is tettek a kaszálódarab mellé. Ez abból állt rendszerint, hogy a tulajdonosok a nevük kezdőbetűit a kaszáló szélének a gyepébe belevágták. Ezek a jelek néha félméter hoszszuak és ugyanannyi szélesek is voltak, à megjelölésre vágtak köröket, kiflialaku jeleket is a kaszáló egyik, vagy másik sarkára. Ugyanezt megtaláljuk Békés megyében is, de ott nem olyan általános, mivel a csak egy évre kiosztott kaszálóterületeket nem lett volna érdemes állandóbb jellegű jelekkel ellátni. Csongrádon is azért voltak szükségesek a mély kivágások, mert a téli és a tavaszi csapadék különben anynyira eláztatta volna a kis jeleket, hogv a következő tavaazon nem lehetett volna felismerni. Az ecsegpusztai jegy egyszerűbb, itt nem a földbe, hanem a kaszáló füvébe vágnak félkör vagy V alakú jeleket.^ 0 A nagy kaszálókon a fokozott jelölés a felkeresés megkönnyítése mellett a sürü belekaszálások ellen való védekezés is volt. A kaszálást nem kezdték meg ugyanis egyszerre, akik először kezdik meg 8 munkát, könnyen belekaszálhatnak a szomszéd nyilasába is. A kaszálási tilalmak nagy része éppen ennek a kikerülésére vonatkozott.^ 1 A füre- bocsájtás terminus mutatja, hogy mennyire általános lehetett egykor a kaszálás egyidejű elkezdése.** 2 Â fürebocsájtás a közös kaszálóterületeken is olyan szabadalmas helyekre vonatkozik, ahol a rendelkezések éppen a belekaszálások megakadályozására vonatkoznak. Szénarészelés A szénamunka befejezése után a részébe kiadott réteken - melyek pedig majd felét teszik ki az összes kaszálóknak - következik a reszelés , dézsmálás , vagy szénadézsmálás . A kaszáló kiadója - az uraság, vagy a község kiküldi emberét, aki a neki járó szénát kiválasztja, ill. kijelöli. Ez a kiválasztás, dézsmálás kivétel nélkül a "te osztod, én választok" elv alapján történik. A részesek az összes szénát egyenlő nagyságú boglyákba, vontatókba rakják. Még arra is ügyelnek, hogy mindegyikben legyon jó széna is, meg gyengébb is, mert nem tudják, hogy melyik marad nekik. A részelés időpontját ugyanúgy kihirdetik, mint annakidején a kaszáló kiosztását tették. Erre az időre mindenkinek végezni kellett a munkával. Az elmaradást a rétbirtokos amúgy sem szerette, mert jogosan azt tartotta, hogy a sokáig tartó munkában a széna értéke romlik. I-
