Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2
legvégén, hanem 30-40 cm-el heij ebb, hogy ki ne csúszhasson a rud rege a kötésből, ha a TÍZ mozog. Ezután a háziasszony megfogva a hosszú rudat, sorban rárakja a kévéket, melyeket egy személy /gyermek is lehet, de csak nagyobb/a partról adogat, a harmadik /esetleg maga a gazda/ a vizben állva veszi át és viszi a gazdasszonyhoz. Ha csak ketten vannak, az egyik a partról viszi a kévét a vizbe a rúdhoz; a gazdasszony a rudat nem hagyhatja el, aert elviszi a viz a kendert. A gazdasszony az adogatőktól átvett kévét ráteszi a rúdnak a ivégére, ahol a karóhoz van kötve. A következőt melléje, de tűvel hegy- gyei : a másodiknak a tövét az elsőnek a hegye mellé;a harmadikat iBmét megfordítva s i.t. Ha a rud másik végéig érnek már a keresztben rakott kévék, az egy sor . Ha az első sor rakása közben ugy látják, hogy a rud rövid és a kender sok, akkor a rud szabad végét megtoldják még egy kisebb ruddarabbal, madzaggal kötve hozzá. Ezután a rud szabad végéhez, valamint a közepéhez is vernek le egy-egy karót és a rudat hozzákötik. A toldalékrudat még egy karóval megerősítik. A karók arra szolgálnak, hogy a viz el ne vihesse a kendert a rúddal együtt. - Egyetlen egy sor kévét nem szoktak rakni; ha a kender kevés, rövidebb rúdra két sort raknak egymás fölé. Egyetlen sorba rakva sok helyet foglal el és az áztatóban más is áztat. A második sort szintén tővel-heggyel rakják: az előző sorbeli kéve töves végére a következő sorbeli kéve hegyét. Ez első sorban az egész csomó egyensúlya miatt fontos; a kendernek a töves része vastagabb, tehát nehezebb is. Ha nem tővel-heggyel raknák, a csomó töves vége súlyánál fogva mélyebbre süllyedne, a hegye pedig felbillenve s kiállván a vizből, ázatlan maradna. Tővel-heggyel kell rakni azért is, mert akkor a csomó teteje egyenletesebb, vízszintes és a sárral mindenütt egyformán kell megterhelni. Ha a kender nem nagyon sok és a viz csak derékig ér, két sornál nem raknak többet egy csomóba. Ha a viz hónaljig ér és a kender sok, három sort is raknak, de ez ritkább. - Egy csomóba 50-nél több kévét nem szoktak rakni.Ha a kender sokkal több 50 kévénél, két csomóba, két rúdra rakják, melyeket vagy egymáB végéhez, vagy egymás^ közelében helyeznek el. Ha 50-nél nem sokkal több a kévék száma, egybe rnkják az egészet. - Néha két asszony kendere is ázik együtt, két külön csomóban, de egymás végében vagy közelében. /Rokon asszonyoké, akik együtt áztatnak./ Ha a rúdra felrakták mind a két vagy három sor kévét, a felső soron keresztül fektetnek hosszában egy másik rudat, olyan hosszút.
