Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2

2o7 mint az alsó; ezzel lefogatják a kévéket, hogy a viz el ne vigye. A felső rudat is hozzákötik mindegyik karóhoz és az alsó rud végeihez. - Ezt az egész kendercsomót igy nevezik: egy pamacs kender vagy /ritkábban/ egy rud kender

. Ezután a pamacsra szalmát tesznek, /amit a szekerén hoztak magukkal/, mert a kendernek nem szabad besározódnia /vágáskor porzik, a poros szöszt egészségtelen és kellemetlen fonni/. A szalmával az egész pamacsot egyenletesen betakarják. Most a vizfenékről kapával iszapot tesznek a szalmára: megterhelik a pamacsot, hogy le ne süllyedjen a kender a vízszint alá. Csak 5-7 kapa sarat szabad egy-egy végére tenni; a megterhelés csak annyi legyen, hogy a kender a felszin és a fenék között legyen; akkor tiszta vizén ázik és tiszta marad. Ha kelleténél több sarat raknak rá, lesüllyed a vizfenékre,ahol a kendert ele szi a sár

: gvenge, szakadós lesz a szösze, továbbá kikötéskor nem győzik a sarat kimosni belóle, mégis fekete marad és mégis poros lesz vágáskor. - Ha ellenben túlságosan kevés sarat raknak rá, nem süllyed le jól,alul elázik, a felső sor rosszul ázik. Ha egyenlőtlenül terhelik meg, a súlyosabb vége lesüllyed, a kevésbbé megterhelt kiemelkedik: a kender felbillen és kiemelkedő vége ázatlan marad, /ugyancsak felbillen a pamacs, ha fürdés közben a pulya nekimegy./ Végül még megjelölik a pamacsot, hogy az ott ázó kenderek közt megismerjék, mikor jönnek kikőteni. Addigra ugyanis csak a föld látszik belőle. Napraforgó-górét fektetnek rajta hosszában végig, vagy füvet, sárt tesznek a földjére, rossz ruhából hasitott piros vagy kék pántlikát kötnek az egyik karóra, vagy napraforgó-virágot tűznek oda, esetleg az egyik karó hegyére agyagból egy gömböt formálnak, stb. Ha két asszony pamacsa van egymáshoz kötve /egyvégtében/, akkor az érintkezés helyén a pamacson keresztülfektetett górédarab a jel. - Van az áztatásnak másik módja is, rud nélkül, ezt nem hivják pamaosnak, vagy csak egyesek. - A kévék mennyiségének felét lerakják a vizre ugy, hogy minden kéve végéből egy pár szálat kiválasztva /de nem kihúzva/ a szomszédos kéve kötele alá csavarjók,annak a végéből megint a következő kötele alá s i.t. A kévék itt is tővel-heggyel vannak rakva. - Igy az egész sor összefügg. Erre jön a felső sor ugyanígy rakva, rögzitve, de az alsóhoz nem kapcsolják hozzá. Egy sort nem raknak soha, de hármat sem, csak kettőt. A csomó két végébe, közepébe karót vernek; rud felül Bincs. Tetejére szalma, sár. - Áztatás végeztével, amikor még a vizben vannak,a háziasszony /különösen az idősebbje/ kezével háromszor vizet szór a pamacs felé,