Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén

aik oldalról úgy, hogy a fog széle a lapjára ne merőlegesen,hanem szög alatt, menetelessen áj

on

. Utána kis réceszáju fogóvá kihajtogatják a fogakat egyiket jobbra, másikat balra: mindegyiket a saját hegye felé eső oldalra /Ld.: 13 sz. rajz/. A fejsze szintén kényes szerszám, 13. sz.ra.jz ügyelni kell, hogy mindig használható legyen.Amikor megveszik, nem lehet rögtön használni. "A kováccsol először ki kő huzatnyi a pofáját",'

4 ami annyit tesz, hogy lapját az éle felé el kell vékonyítani és jól meg kell kalapáltatni. Ha ezután kimegy az éle vagy kicsorbul, akkor már csak a favágó maga hozza helyre a réspu-val. Csupán a legeiét huzza le kissé meredekebb szög alatt kaszakővel. Ezt azért teszik vele, hogy a ráspuval való köszörülés után visszamaradó sarját elvegyék, mert ha az megmarad - az első vágásnál elhajlik a sarja és kicsorbul az éle. A fejsze akkor éles, ha a sarját levették és a hüvelykujj körmét háttal végig húzva rajta - nyalja a körmöt. Rönk-hasitásnál egyik fejszét a másik fejsze fokával ütni nem szabad, mert mind két fejszének elhasadhat a foka. A jó fejszét még a gyökerek elvagdalására sem használják, hogy kíméljék az élét. A tuskószedésnél szükséges gyökérelvágásra más szerszámuk van: egy kisebb méretű, könnyű csákány, amelynek egy a nyéllel párhuzamos és egy arra merőleges éle van. Ez a csákánvbalta. Erre a célra való még az irtókapa is. Étkezés: A szerszámok javítását ebédidő alatt végzik, amikor a tüzeket magasra rakják, körülveszik cölönkökkel s azokon ülve fogyasztják el az ebédet. Főtt ételt nem visznek sohasem, mert kihűlne, sőt néha megfagyna. Csupán egyféle ételük van, ami a paraszti étkezésben náluk sem főttnek, sem nyersnek nem számítódik: tojásrántotta. Ezt odahaza az asszony megsüti, zsirostől beleteszi egy kis mázas cseréppohárba, porcellán bögrébe vagy hasonló kisebb edénybe, s az erdőn kenyérrel