Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén
hogy az illyen görbe Tagy ágas fák nemlétek miatt, Bok hasznos szerszámokat s apróbb eszközöket: - szelénen -, kut-, szekérágas. ökörrud, lőts, -talyigaTezér, kaszakats, tésla, sat. - 2-3 darabból kéntőlsnitté tünk egybeszuszakolni; mellyek kevesebb ideig is tartanak, nem is tesznek ollyan szolgálatot, mint az arra termett fából készült betsea darabok. - Egy pár ló ekeszarr nem Binden bokorban heTer, s az igaz alföldi lőts ritka.* a A favágó Tiszonya szerszámjaihoz : Itt kell beszámolnom a favágásnál használt szerszámokkal való bánásmódról, a faTágónak szerszámjaihoz Taló viszonyáról. - "Békém ujan, ha másnok a szerszámgyávó dogozók, mindha a zenyimet balkézbe fognám", 7)0 Annyira hozzászoknak saját szerszámaikhoz, hogy nem szívesen veszik kézbe a más holmiját. Pedig látszatra egyformák, de mégis minden szerszámban van valami a fáján és vasán kivül, ami olyan szorosan egy emberhez köti. Ezért a favágók nagy gondot fordítanak egyes szerszámaikra. Legfontosabb a fejsze és a fürész. Nemcsak azért, mert ezek a legértékesebbek, - hiszen a kovácsnál csináltatott vasékekért is pénzt adnak, s mégsem becsülik meg hasonló képpen, - hanem azért is, aert a fejszének, fürésznek szinte egyéni tulajdonsága van. Ha fejszét, fürészt vásárolnak, megütik vassal vagy begörbített mutató ujjukkal megpengetik . Ha tiszta a hangja, az már jó jel. Ha a fürészt dereka köré tudja csavarni, akkor még jobb, s ha rálehel és a lehellet nem szemcsésen, hanem finom füstszerüen oszlik el rajta, - akkor , már meg lehet venni. De ha a lehellet foltja gyorsan zsugorodik s á pára gyorsan elszáll róla, akkor meg kétség nem fér hozzá, hogy "no, es kivájja!" A fürészt rögtön meg lehet köszörülni, kihajtogatni, hogy csa pása legyen s már lehet is vele dolgozni.' 1 Ha a használattól életlenné válik, s a fogazata "kilgenyesSdik" - szintén meg kell köszörülni s fogait kihajtogatni. Leggyakrabban olyankor egyenesednek ki a fogak, ha döntés közben ráül a fa s ennek ellenére erőltetik a húzást. Ilyenkor "még me*g is lehet erőtetnyi ugy, hogy a firísz megcsavarodik".' 2 Ha csontkemény száraz rönköt /gyertyán, cser, tölgy, akác, stb.*/ fürészelnek vele; nagyon felmelegszik s kiengennek a foga 11 ." Ilyenkor meg kell kenni olajjal, szalonnabőrrel vagy ha más nincs, a hó is jó. A fürész élesitése úgy történik,hogy egy kb. 2o-25 cm vastag fának a végét keresztben befűrészelik kb. a közepéig. Ebbe a csapásba háttal belefektetik a főrészt, piciny kis éket ütnek mellé s a háromélü ráspuval megreszelik, az egyik fogat egyik, a másik fogat a má-