Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén
Egységek: y Az ürméterek méretei időnként és alkalmakként Táltosnak. "Az öl fának széle, hossza, magassága, igasság szerént egy öl volna, hogy .együtt egy tömött /cubica/ ölet tegyen az, mellyet a német stosznak nevez: de mivel a rendes vágatu tüz fa, ritkán esik fél ölnél hosszabb darabokra; tehát világszerte a tüzifatsoménak tsak a hosszát és magasságát szabják ezen mértékkel ki, a darabok hossza, egy, egy talptól fogva fél Ölig, külömböző. E szerént, egy tömött ölfának leg-felljebb is tsak felét értik ölfaszámban". 1 ^ Ehhez viszonyitva az ürméternek valóban egy bizonyos fokú eltéréssel való értelmezését láthatjuk a Csernye környéki erdővágásoknál. Gyűjtésem idején egy meglehetősen sajátos módját jegyeztem föl az ölfa méterberakásánál megnyilvánuló ökonómiának. Bégen ugyanis az volt a szokás, hogy a fa hosszúsága a szabvány méter volt, ugyanígy a szélessége is. Azonban a magasságát már 1.3o m-ben, sőt ha alkalom volt rá: 1.46-1.5o m-ben állapította meg az erdészet. Általánosan elfogadott gyakorlat volt, hogy az erdőn a favágók az öleket 1.2o m magasra rakják: ez volt az u.n. erdei-mé ter . Ehhez igyekeztek tartani magukat a favágók, amikor pagonyt vállaltak. Ha azonban az erdészet látta, hogy sok a jelentkező: ezt a magasságot felemelték lo-2o-3o cm-rel, Emmiatt azután többen nem is vállaltak pagonyt, - hazamentek, - azonban még mindig volt elég ember,aki ilyen feltételek mellett is kénytelen volt dolgozni. Otthagyni a pagonyosztót sem volt ajánlatos, mert a következő szezonban már csak ugy kaptak az ilyenek pagonyt, ha más ember nem jelentkezett, s igy sokan meggondolták, hogy ujjat húzzanak-e az uradalommal vagy a Kincstárral! Az ugyanilyen magasságú métereket hordták azután a fuharosok is az erdei méterért járó bérért. A depón , ahova a fuharosok hordták a fát, az ott lévő napszámosok, a stábelozók v. stózulók már csak 1.2o m magasan rakták fel, u.n. erdei méterbe , ahonnan már a vevőnek adta el az uradalom. A cél az volt, hogy az igy adódó fakülönbség árából fedezzék a fuvarosok és stózolők munkadiját. 20 A favágóknak és fuvarosoknak ez a kényszerhelyzetükből adódó kihasználása csökken akkor, amikor a századfordulón egymás után nyitják meg a helybeli kőszénbányákat: a mult század 6o-as éveiben megnyitott, de rövid életű szápári szénbányát 19o6-ban újítják meg;1912-ben a Csernyéhez tartózd Szarvasbükk határrészben nyitnak új bányát, az u.n. Lencsésbányát; 1921-ben a Kagygyóni szénbányát; rá két évre pedig nem messze tőle a Kisgyóni bányát. Ez utóbbi - ellentétben a többivel, - mind a mai napig működik s a hozzá tartozó Balinka-bányával együtt 1952-ben elnyerte a mintába-
