Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén
nya cimet is. Szak voltak azok az enyhítő faktorok, amelyek mérsékelték a helybeli lakosság kiszolgáltatottságát az erdőbirtokosokkal szemben. Ma már szigorúan csak l.lo és 1.2o közötti magasságba rakják a méterfát! Fogások; Természetesen a lakosságban is kialakult a saját érdekei érvényre juttatásának a gyakorlata. Mem beszélek most a bármikor való tiltott faszerzósről, csupán azokról a módokról, amelyeket legálisan, az erdészet által ellenőrizhetően gyakorolt. Még azt sem emlitem meg, hogy a jőszivü adomány mindig a legjobb eszköz a célhoz jutásra! 21 A favágók a község szegényebb társadalmi rétegeiből kerültek ki, s mint ilyenek, majdnem mindegyik foglalkozott valamilyen otthoni fame s térséggel. Ha nem is háziipari fokon, de legalább a saját önellátása céljából. Ezért minden darab fa, amit eszköznek, szerszámnak elkészíthetett, értékesebb volt a számára, mint egy másik ugyanakkora darab fa, amely esetleg tüzelőnek jobb volt, de az adott célnak nem volt megfelelő. Ma, amikor minden hetedik ürméter fa az övéké, azt úgy válogatják össze darabonként. Mindegyikben van "serággyánok való, a gyereknek kisszankó-tap, fejszenyél, baltanyél, kocsiódSba mëg létrábo zápnok való, miegymás" 22 Az összerakásnál még ügyelnek arra is, hogy a stózok hozzáférhetősége is bizonyos fokig irányított legyen: ahol meg lehet mérni a magasságát és szélességét, ott kissé lejtős legyen a terep, hogy a stóz eleje magasabbnak lássék, mint amilyen valójában. 2 ^ Ha lehet, több méter fát egy sorban raknak egymás mellé s ilyenkor lehet rakni úgy, hogy a görbe, göcsös darabók kissé szétnyomják a rájuk vagy melléjük rakott fahasábokat, u.n. kemencét csinálnak. 4 Erre azonban nagyon vigyázni kell, hogy hogyan tudják beledolgozni a stábelbe, mert az átvevő erdésznek is gyakorlott szeme van, s hamar észreveszi. Eégi tapasztalat, hogy az u.n. hatarakba való rakásnál lehetett legjobban csalni. Szárazfa szedésnél még ma is úgy csinálják,hogy a száraz ág közé levágnak néhány vékonyabb, könnyen rejthető szép haszonfát, amit már előre vagy szedés közben kiszemeltek. Az erdész nem állhat ott minden faszedő mellett, ami g össze nem rakta a maga egy hatarát vagy többet s ha elmegy egyiktől vagy másiktól pár száz méterre, már kapják is a pokrócot vagy kabátot s gyorsan becsavarják vele a kiszemelt fát, hogy a fűrészelés ne halljék messze. Fejszével nem lehet dolgozni, mert a fejszecsapás erősen viszhangzik az erdőben. - Amikor
