Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén

BRDEI FAKITERMELÉS BAKOHTCSERNYEM Jelen tanulmánnyal néprajztudományunk egy viszonylag elhanyagolt területére lépünk.Azokon a vidékeinken, ahol bőségesen volt erdő, bizvást mondhatjuk, hogy külön életforma alakult ki, - néha szinte a földmüveléssel egyenlő jelentőséggel,Ennek az életformának differenciáltságai és jelentősége kétségtelenül korai századaink idejére esik, viszemt feltart emlékamyaga csupán Tagányi lárely három kötetes Erdészeti iklevéltárában szer^skedik. Igaz: egyes idevonatkozó adatok különféle felyéiratek hasábjaim később is /Tagányi után/ jócskán fordulnak elí, de majdnem mindig más, - nem néprajzi - szempontú kutatásokkal kaposelatban. Pedig ennek az életformának tekintélyes, - a néprajztudomány érdeklődési körébe tartozó, - emlékanyaga vészelte át a hosszú századokat, E közié ény a veszprémmegyei Bakonycsernye község keretein belül a haldokló életforma egyetlen mozzanatát teszi vizsgálata tárgyává, kb. loo éves időbeli mélységben. + + + + A fa kitermelése. Jelentősége: Bakonycsernye népének az életében a favágás, fakitermelés hozzávetőleges rangsorolással a harmadik létfenntartási foglalkozás a szemtermelés és állattenyésztés mögött. De csak ma van ilyen alárendelt szerepe, hiszen régebben, - az állattenyésztés és szemtermelés mai fokra való kifejlődése előtt ezekkel mellérendeltségi viszonyban volt. A házi eszközöknek, szerszámoknak anyagát túlnyomórészt a fakitermelés teremtette elő és nem a bányászat, nem a gyárak vagy a föld más területeiről felénk irányuló import-kereskedelem. De nemcsak az eszközszükségletek kielégítésének feltétele a favágás, hanem az volt a szántóföld nyerésé is, ez volt a feltétele annak is, hogy erdei tisztásokon a marhának, lónak legelőterülete legyen, de még a disznó sem nélkülözheti a tisztások meglétét, hiszen egész esztendőn át nemcsak makkot eszik az erdőn s nemcsak a gyökereket, gombákat, férgeket tur-