Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén
ja, hanem kell neki is a legelő zamatos, friss füve, gaza, kellenek a napfényes térségek is? Formál : A vizsgált vidéken s fakitermelésnek négy jellegzetes formáját ismerik: A./ - ritkítás v. puculáe ; B./ - szálslás ; C/ - irtás v. tarvágás ; D./ - szárazfaszedés . A. / A ritkítás v. puoulás a sürli, fiatalos erdő /eresztvény/ megtisztítása a felesleges szálaktól. Célja, hogy a növekvő faalanyokat megszabadítsák minden, a fejlődésüket károsan befolyásoló fattyatói, zanóttól, bokortói, bozót-tői. Ha a favágás után természetes felújítással történik az újraerdősítés, akkor as első ritkítást már négy év múlva el kell végezni; ha mag vagy csemeteültetéssel, - akkor elég, ha hat év múlva végzik el első izben. Az ilyenkor nyert faanyag felhasználás szempontjából a különféle apróbb gazdasági szerszámok készítésénél jön számításba: különféle nyelek, petrencefák . lőcsök, kaBzakajmók , stb. készülnek belőle. Munkabére:- a fának a fele. A visszamaradó fél-részt általában szintén átvették a vágók. Régebben ledolgozták napszámban, fuvarral, stb. Ma egy-egy határ ritkitásfáért 35-4o ft-ot fizetnek az erdészetnek. B. / Szálalás kor, a faállománynak azokat az egyedeit távolítják el, amelyek valamilyen oknál fogva megálltak fejlődésükben, esetleg megvínyűtek , a villám vagy a vihar tönkretette, kidöntötte, betegség megtámadta s száradásnak, pusztulásnak indult. Ezeket, még mielőtt lábon teljesen hasznavehetetlenné váltak volna, ki kell jelölni s a legközelebbi szálalásnál el kell távolitani az életerős, fejlődésképes faállományból. Az ilyen szálaló fakitermelés mindaddig tart, amig az egész állomány el nem éri a vágésérettség fokát, - kb. 8o-loo-12o év alatt, - amikor tarvágás alá kerül. Felhasználás szempontjából leginkább mint tűzifa jön számitásba, de a szerszámokhoz,gazdasági eszközökhöz szükséges jelentős nyersanyag is ebből kerül ki. Bérezése a következő: "A fa kidöntísitíJÍ kezdve egísszen az ölberakásig minden méter fa után 13 forint kíszpínzt füzetnek, mëg odaaggyák az ágfánok a felit. De azt a felit, ami az uradalomnak marad, azt össze kő munkányi durugfánok méterekbe. Ami marad ujan ágvíg, ágsudarak, - az a tied lehet". 1 Valamivel régebben, a két háború között: "Attak minden méter után 4o-5o fillért, mëg az ágfánok a felit. KÍ-