Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
P. Jámbor Márta: Legényélet és legényavató szokás Halásziban
Bár az sem, hogy választás utján kerüljön a legénység élére, elegendő, ha áldomésfizetéssel biztosltja a ataga számára a legénység beleegyezését. Eszel párhuzamosan a legényavató szokás is elvesztette eddigi funkcióját. A korhatár előre tolódott és 16-15 éves legény is befizethette a -fertált". Elmaradt az avatást megelőző szigorú próbatétel és egyszerű áldomásivássá alakult át a szokás. As előzőleg megszabott jelentősebb mulatsági alkalmak helyett bármelyik vasárnap, sőt később még hétköznap is befizethette a legény a "fertált". Nemcsak jelentkezés alapján kerülhetett sor s "fertál-fizetésre", hanem az idősebb legények erőszakkal is rávették a fiatalokat, hogy áldomást fizessenek. Ha az idősebb legényeknek mulatós kedvük volt, elkaptak egy-egy serdülő legényt és néhány pohár bor befizetése után legénynek nyilvánították. Mig ezelőtt a kereaztelés csak ugy volt érvényes, ha a kocsma egész legény társasága jelenlétében tőrtént, most már négy-öt legénynek fizetiett áldomással is beléphetett a legények sorába, Az áldomáson jelen lévő legények megígérték, hogy a többi legénnyel majd ők elintézik, hogy érvényesnek tekintsék a legénysorba lépést. Most már nem volt komoly sullya a keresztapa választásnak sem,, az áldomás-iváson jelen lévő legények mind keresztapának számítottak minden további kötelezettség nélkül. Az iparos réteg megerősödésével áz iparos legények már nem fizettek "fertált", hanem felszabadulásukkor társpoharat adtak az iparos segédeknek. Az első világháború alatt teljesen megszűnt a keresztelés, persze azért is, mivel s legények majdnem mind katonák voltak. A háború után 1922-ben a nagykocsmai legények újították fel ismét a "fertálfizetést" és az erőszakos áldomást fizető formájában egészen 195o-ig élt. A legényszervezet felbomlásával az avatőszokás jelentőségének csőkkenésével fokozatosan megszűnt a legények kiváltságos szokásgyakorlata is. Amint láttuk s már a századvorduló táján is megvolt a legények szokásainak egy része a gyerekek szokásgyakorlatában, ez később egyre inkább tért hóditott, majd a legények teljesen elhagyták ezeket. Az első világháború után már csak a gyerekek jártak aprószentek napján korbácsolni, a Miklós napi szokás is teljesen az ő gyakorlatukká vált. Luca napján pedig nemcsak a gyerekek, hanem a lányok is részt vesznek
