Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

P. Jámbor Márta: Legényélet és legényavató szokás Halásziban

A legényeiét óa legónyavató szokás leirt formája a századforduló Idejéről ad képet. Már es a kor ls tükrözi a megindult gazdasági és társadalmi átalakulás jegyeit. Mig a mult század második felében még általános volt az, hogy a "puhab-korban" lévő legény nem Tett részt jelentősebb gazdasági munkában, hanem a jószágörzés volt a fő feladata, a századforduló táján már megfigyelhetjük a fiatal munkaerő kihasználásának fokozottabb érvényesülését. Ennek döntő oka az, hogy Halászi az alábbi jelentős gazdasági és társadalmi átalakuláson ment át a század második felétől kezdődően. Halászi legfontosabb gazdasági ága az állattartás volt. Ennek feltételeit biztosította az, hogy a község határát jórészt vizenyős legelőterület borította. A legjelentősebb és legjövedelmezőbb az ökörhizlalás volt, ezeket Óváron adták el. Az igásállatok közül is az ökör a legjelentősebb. Tartottak külön ökör, tehén és borjú csordát és ménest. Emellett a birkatenyésztés is fontos szerepet játszott, de ez a századfordulóig. Âz állattenyésztéssel szemben a gabona termelés jelentéktelen, "még az én koromban,12 éves koromba a nagyapámnak 75 hold földje volt, de sokkal kevesebb búzája,mint nekem 15 holdon". Elsősorban kölest és kukoricát termeltek. A Duna szabályozásával megváltoztak a termelési feltételek és a századfordulótól kezdődően az állattenyésztéssel szemben a gabonatermelés kert- és gyümölcsgazdálkodás és aprójószág-tartás jutott túlsúlyra. A piacra-termelés intenzív kapcsolatot teremtett a község terményeit felvevő Mosonnal, Ovárral és Hegyeshalommal. A belterjesebb termelési formára való áttéréssel párhuzamosan kialakul egy erős polgároaulásnak induló középparaszt réteg, erősen megnövekszik a polgárosulásban élenjáró Iparos réteg és ezekkel szemben egy fokozatosan proletarisálódó zsellérség. A falu uj gazdasági és társadalmi struktúrája megváltoztatta ta paraszti életformát és bekövetkezett az addigi paraszti szokásgyakorlat átalakulása, illetve felbomlása. Ezt a folyamatot gyorsította meg az első világháború hatása is. A fiatalság korai munkába állásával elmosódtak a határok az egyes korosztályok között és a gyerek és legénykor között átmeneti helyet elfoglaló "puhab-kor" értelmét vesztette, megszűnt. Meglazult a legénység előjogait biztosító legényszerrezet, elresztették fenntartásnélküli Tezető szerepüket az első legények. Feladatkörük kizárólag a mulatság-rendezésére terjed. Megválasztásában a személyi kiválóságok háttérbe szorultak és egyedül a vagyoni helyzete a döntő. Nem fontos