Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

P. Jámbor Márta: Legényélet és legényavató szokás Halásziban

is az idősebb lányok tanították. A "puhabok" mulatsága is mint a gyerekeknél, a duda-bál rolt, amit a gyerekektől külön tartottak farsang végén, bognár-műhelyben és ott mulattak dudára, majd később citera vagy harmonika szó mellett. A "puhab" még nem teljes jogú legény, a "puhabcéh" befizetése után sem és még ezáltal megváltott engedmények sem biztosíttattak szá­mára fenntartás nélkül. Csak megugrasztják őket a legények az utcán, s a kocsmában és ilyenkor azután hangoztatják, hogy már befizették a "puhabcéht". Ezzel szemben a maguk ingatag kiváltságait ugyancsak éreztették a gyerekekkel. A "puhab" is megkergette az utcán járó gye­rekeket és nem engedte be farsangi mulatságára. A "puhab" a gazdasági munkából jobban kiveszi részét, mint a gyerek. 16 éves korára rendszerint tud kaszálni, illetve "akkor gya­korujja be magát". Ha a "puhab" elszegődött munkára, 3o-4o Ft. bért is kapott, vagyis a felét annak, amit a teljesjogú legény. Az otthon vég­zett munka fejében az anyja már "dug neki" egy kis pénzt cigarettára, borra, tehát van néha miből legénvkedni. A "puhab" már nem Dicsértesséket köszön, hanem jónapot-ot. Igy köszönti az idősebb legényeket is. A templomban a padok melletti keskeny közön áll. A legények szokásait már külön gyakorolja a legényektől. Apró­szentek napján a kisebb lányokhoz járnak korbácsolni, de ha a legények megjelennek, a "puhabok" is "menekülnek az asztal alá" a legények kor­bácsa elől. Májusfát is állítanak kislányoknak, és a papnak. Miklós napján a "puhabok" délután kezdik meg a házalást, de csak addig, mig este a legények meg nem kezdik a Miklós-járást. A ?puhab-kor" tehát a közvetlen előkészület az élet minden te­rületén a legénysorba való lépésre. Felveszik a legények magatartását és munkában igyekeznek elérni azt a teljesítményt, aminek alapján a teljesjogu legények közé kerülhetnek. Mikor a legény betöltötte a 18. évét "mikor ugy érezte, hogy tud lányt szeretni", akkor került a sor a felavatásra, vagy ahogy Ha­lásziban mondják: "befizette a fertált". A századforduló táján, egészen az első világháborúig a legény­avatás formája a következő volt: A legényjelölt bejelentette az első legénynek, hogy befizeti a "fertált". Az avatásnak ebben a régi formájában az idősebb legénvek

Next

/
Oldalképek
Tartalom