Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Schram Ferenc: A döri énekeskönyv

vettük figyelembe, töredékes nagyon eltérő, vagy 1-2 versszakra szo­rítkozó egyedek összevetésétől ez alkalommal el kellett tekintenünk. Többször esett már szó az iniciálékról.. Ezeknek nemcsak iko­nográfiái, hanem népviseleti érdekessége is van. Túlnyomó részük szé­pia festés kissé primitiven megrajzolva, a tárgyak ábrázolása azonban megbízható. Legérdekesebb István protomartir ábrázolása, valamint az aprószenteké. István albába és dalmatikába van öltöztetve, ennek sza­bása azonban eltér a liturgikus előirástól és szabástól, népi himzée­mintákkal van teletűzdelve és körülszegve. Az agyonkővező zsidók XVII. századi délnémet viseletben vannak ábrázolva. Még tisztábban látszik ez a másik ábrázoláson, ahol Heródes katonája fejjel lefelé egy mezte­len csecsemőt lógat, másik kezével kardját emeli, hogy kettéhasítsa. A szereplőket tehát nem bibliai ruhában ábrázolja, hanem korhű jelmez­ben, a rokonszenveseket magyar, az ellenszenveseket /az ellenséget/ pedig németben. Összegezve az eddig elmondottakat a könyv jelentőségét az a­lábbiakban kell látnunk. A XVII. sz.-ban nekilendült énekeskönyv-kia­dás a XVIII. sz.-ra már ellankadt, részben gazdasági okokból, nem volt vásárlója, részben pedig a török kiveróse után végleg biztossá vált az ellenreformáció győzelme. A XVIII. sz.-ban katolikus részről nem jelennek meg kiadványok, /a Szelepcsényi C.C. 1703 és 1738-as kiadását még az előző századhoz kell számitanunk, az 1792-el együtt/ Bozóky és Szentmihályi könyve pedig, csak 1797-ben lát napvilágot. Ennek a száz­éves periódusnak az ónekkincsére vet fényt Kováts gyűjteménye. Saját használatára készült, az énekek összeállításából láthatjuk, hogy emel­lett még más könyvének.is kellett lennie. Tiszta magyar nyelvű szöve­gei már nem glossálisak, /nem magyarázzák a biblia egyes jeleneteit, mint az előző századi énekeskönyvek, gyakran bettíszerint közölve vers­szakokon át, a bibliai szöveget/. Ha nagyritkán mégis találkozunk ma­gyarázattal ez egészen más irányú, a szentek életét igyekszik közelebb hozni, vagy a szertartásokba akar bevezetni. Pl. Éjjel Krisztust elárulták, égő lámpásnál megfogták Erre hlvek számot tártnak,az oltáron gyertyát gyujtnak. Jelentősége még az is a könyvnek, hogy eddigi tudomásunk szerint, ez az első gyűjtés, ahol a népénekeket harmónia kísérettel látja el az Összeiró. Meg kell említenünk még a benne előforduló betlehemes játé­kot is, melyet teljes terjedelemben már közöltünk. A mellette közölt Pastorale Mas Passtorále, Boldogságos Szűznek Fia, Pastorelle Stájer

Next

/
Oldalképek
Tartalom