Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Dankó Imre: A sárospataki piac
nyl árus. Ezek iparral rendelkező használtruhakereskedők. Sokan azonban saját maguk árulják ócskaságaikat. Az ócskások között árulnak az amerikások is. Ezek alatt azok értendők, akik amerikai, de más külföldi rokonaiktól, ismerőseiktől kapott ruhaféléket árulják. Patakról és környékéről a századfordulón igen nagy volt a kivándorlás. A kivándoroltak zöme élénk kapcsolatot tart az itthonmaradtakkal. Igen sok csomag érkezett tőlük és ezek tartalmának egy része a piacra került. Mig az ócskásoktól a cigányok, szegények vásárolnak, addig az amerikásoktól a legmódosabbak is vesznek. Van a pataki piacnak még pár járulékos eleme is.A szerdai piacokon az asztalosok kipakolják műhelyeik elé az eladásra szánt kész bútorokat, ők nem a piacon árulnak. A nagyobb mennyiségű terményt tengerit főleg - nem a sorban , hanem a piac mellett álló szekerekről árulják. A piac szélén helyezkednek el a vándorkereskedők is. Pár vándorkereskedő szappant, vasport, cipőpertlit, hajtűt, fésűt, olcsó evőeszközt és cukorkát árul. Közéjük telepedik egy-egy helyi cipész, egy kalapos, egy kendőárus, egy fajáték készitő /fakanál, vállfa, különböző gyermekjátékokéi, kis talicska, szekér stb./ és egy mézeskalácsos. Tőlük elkülönülve, tisztes távolban árulnak a teknővájó cigányok. Tiszakarádról és Makkoshotykáról járnak ide piacolni. Szerdánként látható néha perecárus is. Felfűzött árujukat fehér szőttes zsákban hozzák a piacra. Árujukon hamar túladnak, mert igen kelendő. A perecárusok erdőhorváti, komlóskai és pataki perecsütő asszonyok. Uj szin a piacon a földmüvesszövetkezet zöldséges és a vendéglátó vállalat italbődéja. Ez utóbbi nem pótolja a még pár évvel ezelőtt is meglévő sütőasszonyok traktáját. Alkalomszerűen, szerdai piacokon elvetődik pár vásározó vándorkereskedő, iparos is. Ezek a piac szélén foglalnak helyet és azt állit ják, hogy a szerdai pataki piac jobban fizet mint egy falusi vásár. » * A pataki piac korán kezdődik. 10 óra felé már vége is van. Azok az árusok, akik ezután is kitartanak, azok minden áron el akarj ák adni a portékájukat, tehát olcsón kell tőlük kérni. Ennek az utópiacnak külön vásárlóközönsége van. Olcsóbban vásárolnak, mint a korábban vevők. Hat-hét óra között jönnek a vonatok. Ezek hozzák a vidék népét, A kisvonat /Zemplénagárd és Kenézlő, valamint Füzérradvány felől/ csak ugy ontja a zajdás asszonyokat . A vajdácskaiak, végardóiak, halásziak, az Alsóhatár közelebbi részeiből jövő tanyasiak gyalog jönnek. Meg-