Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Szabó Kálmán: Zsákhuzó a tornyos szélmalmokban

A szélmalmoknak két fajtáját ismerjük. Az egyik a bakos vagy német szélmalom, amely egészen fábél készült, s a bakokkal megtámasztott, függőlegesen álló tengely körül az egész malomház forgatható a vitorlákkal együtt. A m-ísik az "B* tornyos vagy hollandi szélmalom, melynek oldalfalai téglából vagy vályogból épültek, s ennek a teteje forgatható a vitorlákkal együtt. A bakos malom a régibb. Állitólag a XI. században a keresztesek ismerték meg keleten, és hozták Franciaországba, hol létezését már 1105-ben emiitik. Innen terjedt el a környező nyugateurópai államokba. Hazánkban jóval később lett honos. Ismeretét minden valÓ3zinüség szerint a németalföldi városokat járt református papjaink hozták magukkal a XVIXVII. században. Ilyen bakos szélmalom lehetett a debreceni legrégibb szélmalom, melyet Zoltai szerint 172G-3G-as évek közötti időben épitettek. Kecskeméten két régi szélmalomról tesznek emlitést a jegyzőkönyvek. A legrégibb adat 1706-ből való. Ezen régi szélmalmok egyikének rajza fennmaradt a város 1820-ban készült térképén, amely kétségtelenné teszi, hogy Kecskemét két régi szélmalma is bakos tipusu volt.Bakó3 szélmalmot én már Magyarországon nem találtam, azok gyermekkorom előtt mind elpusztultak. A tornyos vagy hoxlandi szélmalom ujabb találmány, szerkezetét korának egyik legnagyobb művésze és tudósa Leonardo da Vinci /1451-1519/ eszelte ki, és rajzolta meg. 1 Hollandiában, a szélmalmom igazi hazájában a tornyos szélmalom már 1650 k^rül jelentkezett .Hazánkban csak a XVIII. század végén, de inkább a XIX. század elején terjed el.* A magyarság kezén a tornyos szélmalmok szerkezetben és különösen diszitésben nagy fejlődésen mentek át.Tölgyfából készült kőpad eleje és ezeket tartó oszlopai diszes, gyakran művészi faragásuak. A tornyos szélmalmok különösen a nagy magyar Al-