Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Szentmihályi Imre: A csödei pálinkafőző kunyhó

A csödei pálinkafőző kunyhó A göcseji pálinkafőző kunyr-jjcat Gönczi Ferenc ismerteti Göcsej és Hetes cimü müvébe,: /47^-481. 1./. Gönczi három főtipust különböztet meg: 1. / kúpalakú, sátorszerű kunyhó, 2. / kúpos fedelű, hengeres falu kunyhó, 3. / négyszögalaku, sátortetős, házhoz hasonló kunyhó. Az alábbi - tudomásunk szerint az utolsó - göcseji pálinkafőző kunyhó alaprajzában különbözik a Gönczitől megjelölt típusoktól. A kunyhó /1. ábra/ a göcseji Gsöde községben található.Fekete Vendel házának /Alsócsöde, 9. hrsz./ udvarán,közel az úthoz. A tulajdonos édesapja, a jól faragó Fekete József építette 1892-1893-ban egy elbontott régi boronaistálló faanyagából . Z8uptetős boronaépül et .Alaprajza hétszögalaku./2. ábra./ Nem szabályos hétszög; az egyes oldalak hossza többékevésbé eltér. A legrövidebb oldal /bejárat/ 115 cm, a leghosszabb 217 cm, falvastagsága 14 cm. Talpfái tölgyből, a többi gerenda fenyőfából fürészelt. A sarkoknál kiállott boronavégeket az oldalak vonalában lefűrészelték, ez az un. ácskereszt

. A kunyhó bejárata északon van. Penyődeszkékból készitett ajtaja már hiányzik. A hengeres tölgy ajtószárfák véseteibe illeszkedik kétoldalt a boronák elkeskenyitett vége. Ennek a kötésmódnak pöcsözés a neve. A bejárattal szembenfekvő oldal közepén négyszögalaku 21x19 cm-es ablaknyílás van. íía nyitott, eredetileg üveg volt előtte. A boronafal kivül-belül pelyvás sárral tapasztott: ez helyenkint már lehullott a falról. Az épület teteje kúpalakú. Vázát a csúcstól a sarkokhoz és az oldalfalak közepéhez tartó rag

ok képezik. A ragok a csúcsban és a boronafalnál faszegekkel vannak rögzitve. A