Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o

minden baját ösmertem, most is ösmerem." "A lovat,

.. ugy herélem a lovat, hogy lehúzzuk ugy,ahogy mondtam, akkor., kiveszem a heréjit, és sejemcérnával az inát megkötöm, s akkor sebfőzével bekötöm a sebet,ez fertőtlenít, és akkor három napig csiptettyüt teszek rá ugy, hogy a bőr induljon forrásnak. A sebfőzőt, hát azt gyógyszertárból vesszük. Ha meleg idő van, legrosszabb esetbe kreolinnal bekennyük, annak szaga van, igy oda osztán a légy nem megy." Csiptettyü.Hát jiéldául-az, egy fát meghasittunk, .. s azt, a,hol kivágtam, azt a bőrt odacsiptetem, cérnával átkötöm, és három nap múlva leveszem." A herélés ideje a tavasz: április hónap. Borjúnál és disznónál a húsvét hete a herélés ideje. "Me akkor má nem le het félni a fagytól, hogy a hideg megcsipi, sem a légytől, hogy megköpi." A borjut egyéves korán belül ki szokták herélni." Azt is, a hornyút lehúztuk,., és tiszta bicsokkal, rozsdamentes bicsokkal - azt előbb megsuroltam - , és akkor szeszbe mártottam, s akkor a kezemet tisztára szappannal megmostam, akkor fogtam, kivettem a heréjit, a hártyát visszafejtettem,és az inat avval a bicsokkal addig vágtam igy /mutatja hogyan : kaparta, mint huroláskor a disznó belét/, amig szépen elvált Abból ökröt neveltek. Nálunk ökorbornyunak is ojan értéke vót mint az ünőbornyunak. Itt pedig az ünő értékesebb." A disznót éppen ugy herélik, mint a borjut. Herélik a kakast is. A kappan nem bendérezi el magát. A kakas herélését asszonyok végezték. "Férfiak nem törődtek a kappanokkal. A kutyát azért herélték, hogy éjszaka ne kerengj en

."Egy ditrói embernek a kutyája baumgolt egyszer, s másnap a drága tehene elpusztult. Egy hétre

/

rá megint baumkolt a Vadász, akkor meghalt mindkét ikergyereke a gazdának. Amikor harmadszor is baumkolt a kutya, az illető komája azt tanácsolta: "heréjjük ki, hogy fejjék a fejire." A kutyát a he