Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o
is, hogy feldőltek. De a kotőruddal ugy kötötték le, hogy ha felfordul, "még egyet fordiccsa, s megyén tovább, vagy marhával visszahozassa, s megyén tovább." A vízmosásokban döcögött kilométereken keresztül a szekér, egy nyári hordás alatt össze is törtek a kerekei a kiálló köveken. A ditrói székely szekér egész szerkezetét nagyszerűen hozzáidomitották készitői a domborzati, tágabban földrajzi viszonyokhoz. A szekér ho3szu és széles volt, igy kevésbé állt fenn a dőlés veszélye. Ugyancsak a könnyebb dőlés kikerülése végett a kerekek alacsonyabbak, kis átmérőjűek voltak. A kerék agya, a kerékfő vastag volt, közte és a kerék falai közti rövid fentők szilárddá tették a kereket, annál is inkább, mert a hatalmas kerékfőbe nem egymás mellé szaladtak össze, hanem köztük jó darab fa szilárdított, A kerékfőnek azért is vastagnak kellett lennie, mert a székely szekéren fatenge volt, a fatengelynek pedig szükségszerűen vastagabbnak kellett lennie, ami nagyobb torkot követelt a keréktől. A tengely nem maradiságból volt fából, hanem mert a fatengely kevésbé törik, mint a vas. A csiki 40 fokos hidegben a vastengely eltörött volna a 15-20 méteres szálfák súlya alatt, amelyeknek messze a szekér után a levegőben lengő végei egy-egy döccenőn nagy .hullámot vetettek, s hirtelenül többszörös súllyal nehezedtek a kerekekre, tengelyre. A kerekek gyakori bekötése mellett egyéb fék nem volt a szekéren, hanem ha olyan helyen kellett lejönniük,hol "köves vót a hej, a kerekeket kiméltük, nem kötöttünk kereket, me' a ráf erősen'váslott, levágtam négy méter hosszú bokrot, s köttem farkallót , ugy hogy a hegyivel elé...., akkor simán megy a gaj, de a hegyivel. Akkor a' fog. E' felért a kerékkötővel. Amikor beértem az ajba, akkor megnyestem, feldobtam a szekér tetejire, otthon megszáradt, majd jó volt tűzre." Ha féloldalas helyen mentek, villával támogatták a szekeret, hogy ne dőljön. A járomnak ügyes, és csak Csíkban ismert formája volt használatos Ditróban, ami - ha a szekér