Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o

molyan erdélyi számadóféle. A bács és a juhpásztorok általában románok voltak, s ugy látszik, hogy az esztenák szervezete, a tejfeldolgozás módja és szakszavai egészében román közvetités. A juhesztenák már a tagositás előtt az ugaron is megvoltak. A tehéntej fokozottabb felhasználása különösen nagyjelentőségű változásokat idézett elő Ditróban. Nem tekintve azt, hogy az ökröket háttérbe szorította a tehéntartás, a borjut minél előbb elkergették az anyja tőgyétől, és minden tejet kifejtek, - az első világháború táján a tehéntej nyerésének, feldolgozásának uj szervezeti formája jelenik meg: a tehénesztena

. Ilyen régen nem volt. Az ugarforgó idején csak juhesztenák léteztek. Csak később jelenik meg,előbb egy, aztán mind több, utóbb 20-25 is volt. Állítólag egy csiki bács vol't az első, aki behozta a tehénesztena intézményét. A tehénesztena világosan és teljesen a juhesztena mintájára alakult ki, attól átvett szervezettel, tejfeldolgozási módokkal és szókészlettel. A tehénesztena fejős tehenészet volt. A tehénesztenák feltűnése egybeesik a régi szilajmarha letűnésével, s az uj jól tejelő fajták megjelenésével. A tehénesztenákon gyakorlatos sokféle és fejlett tejtechnika behúzódott a háztartásokba is. A havason a legeltető gazdálkodással egybekötött esztenákon a tejmunkát a férfiak, a faluban, az istállóban a háznál fejt tej .munkáját az aszszonyok, nők végezték. d. Trágya

.A székelyföldi ditrói sovány talajon az állati trágya /műtrágyát nem hazsnáltak/ éppen olyan nagy fontosságú és elengedhetetlen volt, mint például az igaerő.Nélküle nem volt elképzelhető a földmüvelés. A téli trágyát épp ugy felhasználták, mint a nyárit. Télen az istállóban felgyűlt trágyát hordták ki, nyáron pedig - az ugar - rendszer fennállásakor - a nyomáson legelő állatok trágyázták a föl-