Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)
Takács Lajos: Berki pásztorok a Kisbalaton szigetein
peli Mátyás szerint is; "annak előtte szabadon legeltették, halászták és békességesen birták Szalaváriak a' Hév előtt lévő Szároz külön földet,egész a Szála folyásán 11 . Ez a szabad használat azonban, amelyet amint azt az fenti pereskedések is mutatják, csak a szomszédos falvak népe háborgatott, már a jobbágyi élet kereteinek megszilárdnlásával is csorbát szenvedett, hiszen a szolgáltatásokra és a beosztott földhasználatra kötelezett népesség egyre kevesebb időt tudott a berki munkákra fordítani- De ezt a paszsziv visszahúzódást az előirások és rendelkezések is erősitették, mihelyt a földek szétválasztása után a földesúrnak maradt berkeket, rétségeket az uraságok valamiképpen hasznosítani tudták, illetve a korábban is érvényes haszonvételek után némi járandóságot tudtak biztosítani. Ezzel megkezdődött és berkek és bozótok uradalmi ellenőrzése, illetve egyes berki területeknek és szigeteknek a falvaktól különálló hasznosítása. Mindamellett a berek a falvak életében továbbra is jelentős szerepet játszott, hiszen nemcsak szénát , nádat vagy gyékényt lehetett ott szedni, hanem vesszőt és szer számnak való fát t s tüzelőt , S nemcsak a férfiak látogatták a berket, hanem"sürgős munkák idején, pl. szénagyüjtéskor az asszonyok is bejártak, akik pedig általában viszolyogtak a berki utaktól. "Misét mondatnék,ha elvinné valaki a berket." - idézte az egyik vörsi asszony a jellemző mondásukat, amit petrencézés idején mondogattak, amikor a süppedékes, sasos talajon bukdácsoltak a szénával és különösen a hátulsó személy, aki sosem látta, hogy hová lép, süllyedt néha térdig vagy néha térden felül is egy-egy rejtett gödörbe. Ehhez még hozzá kell számítani azt is, ho£y sok féreg is lakozott a tocsogós vizben: kigyó és pióca, amitől az asszonynép ugyancsak irtózott. ""Mikor kiértünk a vizből - emiitette például az egyik volt pásztor a vizi átkelésükkel kapcsolatban - a piócákat késsel vakartuk le a lábunkról. Ráragadt husz-har-
