Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Banner József - Mester György: Eleki német gyermekdalok, mondókák és szöveges játékok

gyerek ujja hegyét, az ötödikre egy hajtincsét. Aa afrolsó sorra a gyerek karját megfogva, könyökét a tenyerük!*© ütik. Az egész mondóka lassú tempójú, a mozdulatok hasoillőképpen. Az első öt sor ritmusa határozott /kétütemű, ereszkedő jellegű/, az utolsó sort már prózai hanglejtéssel, de szintén nyújtva mondják. Adatközlő: Hoffmann Lujza /52 éves/. 12. Teur keud nan vould, Tesr sfiBst n hoz, Tesr prenkt § ham, ÍPesr putst n und khoxt n, Und tr kit svoub frist alaz tsam. o Bz elmegy az erdőbe, Ez lő egy nyulat, Ez hazahozza, Ez megtisztitja és megfőzi, És a kis sváb mind megeszi. Az általánosan ismert "Ez elment vadászni" kezdetű ujj-játék eleki német népnyelvi változata. Határozott versjellege nincs, csupán lazább gondolatritmus van benne. Előadása lassú, a mozdulatok /a hüvelykujjon kezdve az egyes ujjak megfogása/ szintén.A játékkal összefüggésben hadd álljanak itt a kéz ujjainak játékos /gyerekeknek mondott/ nevei, és velük párhuzamosan a közönségesen használt nevek is: teums: hüvelyk pfleums: szilva mitlmesr: középmérő supsfresr: levesfaló klánr svoub: kis sváb teunranikr: hüvelykujj tsaix.finr: mutatóujj mitlfinr; középső ujj rinfinr: gyürüsujj kllfinr: kisujj A játékos ujj-neveket egymás után mondva szabályos