Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

TÖRTÉNETI ADATOK - Schram Ferenc: Népszokások Bereg megyéből

szomorufüzet, ragy gyümölcsfát ültetnek, de a rajtok termett gyümölcsöt nem nagy becsben tartják, azt hivén - s talán igazon - hogy az a holtak hamvából felszívott eledelből nyerte lételét. A temető különben félelmes helyként ismeretes. Nem hiszem, hogy akadna férfin, ki éjjel borzadály nélkül menne át rajta. Erre nézve nagy befolyással bir a hazajáró lelkekben való ostoba hiedelem. Katholikns atyánkfiainál bizonyára több és szebb jelét találjak a kegyeletnek temetőik iránt. Rendesen egy-egy kereszt, rajta a Megváltó képével jelzi, hogy ottan katholikus vallásnak vannak a feltámadás boldogító reményében eltemetve, ók nem raknak nagy kőoszlopokat a hantokra. Egyszerű kis keresztecske jelzi a nyugvó poriadásának helyét, melyen ritkán van felirat... II. Ünnepi szokások 1. Karácsony

* Jézus születésének ünnepéhez jóval előre készül minden felekezet. A katholikusok éjféli, vagy hajnali misékot, a nép nyelve szerint "Lórátékat" tartanaki a reformátusok meg négy vasárnapot szentelnek Advent címen a Jézus születése ünnepének eljöveteléhez való készülődésre 8 ez utolsó hetet "nagyhét** czimen bűnbánatra, az ur vacsorájához való készülődésre fordítják... /Karácsony este./ A gazda hálát ad Istennek, hogy megengedte érniök a karácsonyestét. A gyermekek meg örvendezve majszolják a tiszta búzából sütött lekváros, túrós, vagy, kásás kalácsot és megemlékeznek a kis Jézuskáról. Gazdagabb házaknál ilyenkor karácsonyfát készítenek, tele aggatva égő gyertyákkal, színes lampionokkal s a gyermekeknek tetsző ajándékokkal, melyről azt állítják, hogy a kis Jézuska küldte. A reformátusoknál nem igen van ez szokásban, faluhelyen inkább a katholikusok szokták csinálni, különben is náluk minden vallási teendőnél nagy szerepet játszik a látványosság. /20/ Még alig hogy besötétült...megindul a kán-