Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

TÖRTÉNETI ADATOK - Schram Ferenc: Népszokások Bereg megyéből

tálók serege, leginkább a szegén/sorsnak, kiknek nem telt kalácsot sütni a kis Jézuska születése ünnepére. Megállnak ' az ablak alatt többen s felzendül ajkakon a karácsonyi ének; Hogy eljött az idé teljessége, betölt minden szentek reménysége Az Isten fia szüztél született az örök igazság megszereztetett. Vagy a katholikus hiten levek szép dallama énekét zengik: Mennyből az angyal... Mikor aztán bevégzik az éneklést, egyik megbizott bekiált az ablakon: "Több karácsonyestét érjenek, nem ilyen szomorút, ennél örvendetesebbet j\/ ezt is kivánom: Töthessék el erővel, egészséggel. Szivessen kivánom! * Erre aztán a gazda ad egy krajczárt, a gazdasszony meg egy darab kalácsot a kántálóknak, kis tarisznyába pakkolják a kapott holmit és haladnak tovább házról házra... Reggel aztán az iskolás, vagy kisebb gyerekek, csupán a fizetségért indulnak el házról házra kántálni. Ezek már bemennek a szobába s verssel köszöntik a gazdát: Én kis rúzsa, gyenge rózsa, sose jártam iskolába, Mégis tudom azt az egyet: Krisztus Urunk ma született. E'jőtt Krisztus ez világra, bűnösöknek váltságára, Az adott nektek örömet, hogy több karácsonyt érjetek! A másik meg humoros oldaláról fogja fel a dolgot s igy tiszteli meg verssel a háznépet: E'jött mán Karácson borzas szakállával, Kilyukadt a csizsmám, nem győzöm kapczával. /20

T

/ Adjanak egy garast, akár egy petákot, hadd fotózom be a kilyukadt csizsmámat! Persze megkapja a kis verselő ha nem is a garast, de a krajczárt bizonyára és mosolygó arczczal dőczög tovább a fagyon. Majd Farao füstös ivadékai kopognak be a gazd'uramhoz, ők már nem énekelnek, talán nem is tudnának, hanem nyi-