Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)
Horváth Terézia: A kapuvári parasztvarrónők
tek, amig csak viseltek bő. gatyát, jógazda legénynek pedig hatot is. A munkamegosztás utolsó fázisa, amikor a gatyavarrók a ruhadaraboknak csupán szabását és összeállítását végezték, a hímzést hö veji ékkel készíttették. Ók, a kapuvári gazdák fizetett munkásai, maguk is bérmunkásokat fogadtak. Egyesek a gatyarojtot is készen vették a gombkötőtől.^ Kapuvárott a himzés, ez az eredetileg önellátó technika egyre jobban specializálódott tehát.A kapuvári paraszttársadalom differenciáltsága tette lehetővé az erős munkamegosztást. A kisszámú "pógár"-ság az Eszterházy-uradalom nyomása miatt földbirtokát nemigen gyarapithattá, igy elég pénze volt lakás- és viseletkulturája ápolására. Még hímzett ruhadarabjait, fehér- illetve alsó ruháját is bérért csináltathatta a nagyszámú napszámosráteg varróasszonyaival, akiknek viszont a megélhetéshez kellett, hogy ilyen munkákat vállaljanak. 21 As első világháború után ujabb szakasz következett be a kapuvári népviselet történetében. Akkor már csak a felsőruházat alakult át lényegesebben. A nőknél uj, egyszerűbb divat kezdődött, a gazdák Ízlését legyőzte a napszámosoké. A férfiak ebben az időszakban kivetkőznek lassan. A változások a varrónői termékeken mérhetők le szinte a legjobban. Bizonyos ruhadarabokat már nem varrnak: női ünnepi mellest , egybeszabott pruszlikot. Helyettük a külön szabott hátú puruo jött divatba. Ezt az országos divat szerint, az általános "magyar ruha" Ízlésében fehér vagy szines selyemzsinórbdl alakított sújtassál diszitették a kapuváriak is. Egyébként a sujtás a szabók jellegzetes diszitőtechnikája volt. Most a varrónői ügyeskedés utolsó fellobbanását táplálta."Tisenkét-tizenhárom méter zsinórt rá lehet kutyorgatni egy purucra. Sok munka, minden kanyarulatná meg kellett állni a masinával." Egy ilyen sujtásos, kutyorgató zsinórral díszített purucot 1938-ban 10 pengőért varrtak meg, mig egy ünneplő ujjast 3 pengőért. /A napszám az uradalomban
