Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

Egyes esetekben a magok asztalra helyezése általáno­sabb termékenységvarázsló" céllal függ össze: Kőszegen /Vas m./, a Csallóközben, Ipolydamásdon /Bont m./ és Verpeléten /Heves m./ azt tartják, hogy ha terménymagvakat tesznek az asztalra, vagy az asztal alá, jó termés lesz; néhány helyen pedig az a vélemény, hogy akkor Isten sokat ad, áldást ad, stb. /Mezőkövesd, Borsod m.j Baskó, Abauj m.j vissi görögka­tolikusok, Szabolcs m./. Hasonló magyarázatot fűznek Cigán­don /Zemplén m./ egy olyan gesztushoz, amely egyébként a va­csorára fogyasztott dióval kapcsolatban volt gyakori: itt a szoba 4 sarkába kukoricát dobnak, hogy Isten adjon sokat. Egy egyedülálló adatunk szerint gyógyításra használ­ják az asztalra tett magvakat /Bucsu, Vas m./j Sokkal kisebb mértékben mint a széna és szalma ese­tében, de itt is megtaláljuk a vallási jellegű, illetőleg a természetfölötti lények látogatásával kapcsolatos magyaráza­tokat: Gersén /Vas m./ azért teszik az asztalra a zabot és a kukoricát, mert Jézus is marhák közt született; Kapuvárott pedig /Sopron m./ egyenesen Jézus szamara részére /a széná­val együtt/. Egészében véve azonban azt mondhatjuk, hogy ez az elképzelés a karácsonyi terménymagvakkal kapcsolatban nem jellemző. c/_&azdaj5á£i_éjs hadieszközök_/lCU .térképp A karácsonyi asztal egyik fő jellegzetességét jelen­tik az alá és rárakott szerszámfélék. Mint a térképről lát­ható, az adatok legsűrűbben a Dunántúlon és Északon csopor­tosulnak, jóval ritkábban az Alföldön, mig a keleti terüle­teken teljes mértékben hiányoznak. Legtöbbször földművelési /eke, borona, kapa stb./. valamint állattartási eszközökkel /járom, lószerszám, lánc stb./, illetve ezek alkatrészeivel találkozunk, ritkábban egyéb háztartási eszközökkel: kasza­kő, sodrófa, kovászkeverő kanál stb. Ezenkívül jellegzetesek még az ácsszerszámok /elsősorban fejsze/. Az egyes szerszám­fajták területi elterjedésében semmiféle szabályosság nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom