Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

biztosan a karácsonyi vacsora tartozéka, akárhogyan szerzik be /tehát akár összefügg az ostyahordás szokásával, akár nem/. A karácsonyesti ostyafogyasztásra vonatkozó adatok főleg a palóc területekről, kisebb mértékben a Délalföldről valók/egyetlen dunántúli adatunk van/. Néha önálló fogásként is előfordul, de többnyire mézzel, borssal, fokhagymával, esetleg borral együtt. Önálló fogyasztásával kapcsolatos hiedelemre csak egy adatunk van; Nagykaposon /Ung m./ a tehénnek, lónak is adnak belőle. Ugy látszik azonban, hogy az ostyával kapcsolatos hiedelmek általában inkább a vele együtt fogyasztott egyéb csemegékre vonatkoznak; Ipolydamásdon /Hont m./ azért esznek ostyát mézzel, hogy édesek legyenek. Nagycétényben /Nyitra m./ mézzel, fokhagymával és borssal eszik az ostyát, hogy erősek és egészségesek legyenek - valószínűleg itt is inkább a mellékletekre vonatkozik a hiedelem. Menyhén /Nyitra m./ egy szem borsot tesznek az elsőként fogyasztott ostyára. Bár az adat nem közli, de itt is feltételezhető valamilyen hiedelemháttér. Ugyanitt az ostya maradékát a marhával etetik meg, mégpedig olymódon, hogy zöld petrezselymet, piros almát, és néhol ezüstpénzt is helyeznek rá - hogy a marha olyan értékes legyen, mint az ezüst, és olyan szép, mint a piros alma. Kolonban /Nyitra m./ hasonlóképpen etetik ostyával az állatokat; petrezselyemmel töltött, melegen feltekert ostyát adnak nekik - hogy éjjel megszólalva a gazdájukról rosszat ne mondjanak. Hontkiséren /Hont m./ a gunárnak is adnak a mózesostyából, hogy ugrósabb legyen. Végül meg kell még említenünk az italfogyasztásnak azokat az eseteit, amikor az ital valamilyen oknál fogva hangsúlyos szerepet kap, a karácsonyi vacsora fontos része lesz /egyéb esetekben nem is emiitik a gyűjtők az italokat, pedig fogyasztásuk talán sokkal általánosabb karácsonyeste,