Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

mint ahogy ez a gyérszámn adattól kiderül/, A bor és pálinka főleg a palócoknál és a Délalföldön látszik a vacsora fontos tartozékának. A pálinkának főleg mézespálinka formájában - e területeken meghatározott helye van az egyes ételek sorában. A mézespálinka a palóc vacsorának néha kezdő fogása. Snnek ellenére hiedelem csak két esetben fűződik a pálinkához, mégpedig ugy látszik, inkább a benne levő mézhez kapcsolódva: Jánoshalmán /Bácsbodrog m./ azt tartják, hogy a karácsonyesti mézespálinka egész évre véd a torokfájástól. Pogrányban /Nyitra m./ a lányok karácsonyeste a fonóban a fonást bevégezve mézespálinkát főznek, abban megmossák combjukat és azzal itatják a legényeket} az ital neve; "hanyagpálinka". Yalószinüleg szerelmi varázslásról van szó. /gz az adat különben nem tartozik már szorosan a vacsorához/. f/JSgyób Fel kell itt még sorolnunk néhány ételféleséget, melyek ritka előfordulásuk miatt nem alkotnak önálló csoportokat. Itt sem emiitjük meg a közelebbi meghatározást mellőző, csak levest, savanyulevest stb. emlitő adatokat? egy esetet kivéve, amikor a leves fogyasztásához babonás cselekmény is fűződik: a lány az első kanál levessel az utcára szalad amilyen nevű férfi közben arra jön, olyan nevű férje lesz /Nagycétény, Nyitra m. - e hiedelem megfelelője a mákostésztával kapcsolatos hasonlőaknakj lehetséges, hogy alkalomszerűen csúszott csak át a levesre is/. Szintén nem soroljuk fel az egyszer-kétszer, és akkor is csak vagylagosan előforduló levesfajtákat /pl. krumplileves, korpacibere, tejes répaleves/, valamint a néha előforduló, nyilvánvalóan ujabb eredetü teát sem. Megemlítünk azonban három dunántúli adatot, mely "metéltleves"-re vonatkozik /üres, zsírtalan, csak fűszerezett tésztaleves - Koppányszántó, Tolna m.| Törökkoppány és Táska, Somogy m./.