Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)
II. Az eredetkérdések
általános az egész nyelvterületen az a szokás, hogy néhány napig az asztalon hagyják a rárakott tárgyakat, sokszor még az ételeket is. A morzsa érintetlenül hagyásához ilyen magyarázatok fűződnek: aki hozzányúlna a morzsához, vagy kidobná a morzsát, Isten megverné, kidobná a szerencsét stb. u összehasonlító adataink szépen bizonyítják e tilalmak feltételezett eredeti célját. A karácsonyi asztal természetfeletti lények ellátása céljából történő érintetlenül 281 hagyására különböző helyekről vannak adataink.^ Példaként bemutatunk egy-két jellegzetes magyarázatot: a szerbhorvátok azért nem pakolnak le három napig, hogy a meghaltak lelkei felüdülhessenek. 282 Morva-Sziléziában az angyalok számára 283 hagynak három napig mindent az as ztalon. °° A németeknél háromkirályokig minden karácsonyi ételt meg kell enni - ha valami marad, szerencsétlenséget jelent.Utolsó adatunkat is kapcsolatba tudjuk hozni a többivel: hiszen a természetfeletti lények sokszor éppen három királyokig maradnak az élők között - távozásuk után már semmi nekik szánt holmi nem maradhat meg. Az asztalon hagyott gabonamagvak elterjedési területének megfelelően a hoszáfüződő ilyenjellegü magyarázatokat is e terület egy részén: a szlovéneknél, valamint Karintiá285 ban találjuk meg. Pl. Karintiában azt tartják, hogy a gabonát a Szentlélek eszi meg. - A szalmára vonatkozóan csak nagy általánosságban tudtuk meg, hogy az asztal alatt ettek és pihentek a láthatatlan vendégek. - Ausztriában előfor287 dul ilyen elképzelés az abrosszal kapcsolatban is. A nálunk legjelentősebb csoporthoz, a morzsához fűződő hiedelmekhez viszonylag kevés párhuzamot találunk, de ezekből teljesen világos az eredeti jelentés: alig van magyarázat nélküli adat. Pl. Északeurópában azt tartják, hogy a lehulló morzsa a halottaké, szellemeké. 208 Ilymódon ujabb adatcsoporttal bővíthetjük ki természetfeletti lényekkel kapcsolatos magyar adatainkat, melyek eredetét nagy vonalakban ugyan kikövetkeztethetjük adatainkból, de pontosan nem állapithatjuk meg az adatok szétszórt
