Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

mészetfeletti lényekhez, hanem egy egyszerű termékenységvarázsló magyarázatot /gondoljunk a növényi és állati termékenységgel kapcsolatos csoportunkban ismertetett széna-szalma adatokra/ cseréltek ki egy tisztán egyházi eredetű elképzeléssel. Arra mindenesetre rávilágítanak az adatok, hogy a magyar anyag eredete egyszerre három irányból is elképzelhető. Többi adatunkhoz nem kapunk pontos párhuzamot, bár ilyenjellegü magyarázatokat egészen különböző helyeken, különböző ételfélékkel kapcsolatban találunk.

275- Ezek közül kiemeljük 693-ből származó adatunkat, mely azt bizonyítja, hogy a másodlagosnak mondott egyházi jellegű magyarázatok sok esetben egészen koraiak is lehetnek. - Megemlítünk még néhány adatot, mely újra csak azt bizonyítja, hogy a Krisztus, stb. "tiszteletére" fogyasztott ételekhez fűződő magyarázatok mögött valóban régebbi magyarázatok lappanghatnak: a szerbhorvátok kalácsuk első darabját Isten tiszteletére tö276 rik le, másutt a karácsonyi disznósültet "Krisztus megszületett" szavakkal vágják fel

c - holott a fel vágás akiusa, valamint az első darab odaszánása nyilvánvaló áldozati jelleget mutat. Az elsődleges magyarázatok keresésének jogosságát bizonyítja bolgár adatunk is, mely szerint a kalácsba sütött pénz Krisztus titokteljes születését jelképezi,

278 vagy egy szerbhorvát adatunk, mely szerint azért rakják ki a bútorokat a házból, hogy azt istállóhoz tegyék hasonlatossá.

279 Ezekben az esetekben szinte kiáltóan erőltetettnek hatnak a magyarázatok. "Érintetlenül hagyás" E fejezetben többször érintettük már azt a tényt, hogy az emberek által karácsonyeste érintetlenül hagyott ételek a természetfeletti lények ellátását szolgálják. Ez adott indítékot arra, hogy minden "érintetlenül hagyásra" vonatkozó, magyarázat nélküli, vagy más magyarázattal ellátott magyar adatot megvizsgáljunk ilyen szempontból, Mint láttuk,