Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

lünk teljesen hiányzik: mégpedig a növényi termékenység serkentése céljából fogyasztott "bizonyosfajta ételekről. A magyar néphittől ez az elképzelés egyébként nem idegen,

1

^ ugyi hogy szinte véletlennek tekinthetjük a hiányt. E véletlen mégis figyelemreméltó: hiszen szomszédainknál ezek az adatok oly jellemzőek, hogy ott ilyen véletlenről szó sem lehetne. Főtt ételekre vonatkozóan a német-osztrák és szláv adatok is elég szórványosak,

170 de ha a sült tésztákat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy egész Európában, Skandináviától kezdve az ujgörögökig jellegzetes vonása a karácsonyestének a különböző egyszerű és figurális kalácsok fogyasztása, melyekhez többek között növényi termékenységgel kapcsolatos elképzelések is kapcsolódnak, de ezeket az elképzeléseket itt nehéz különválasztani a gazdasági és házi élet egyéb vonatkozásaira, az emberek és állatok egészségére, az általános bőségre, stb. vonatkozó gondolatoktól. Ez érthető is: e legtöbbnyire figurális kalácsok végtelenségig való alakithatóságuknál fogva alkalmasak arra, hogy egyszerre többféle képzet megtestesitői legyenek - másrészt mivel nem hoznak létre a kalács és a növény között közvetlen kapcsolatot, csak elfogyasztják a kalácsot, többféle gondolat is társulhat párhuzamosan a kalács fogyasztásához. Olyan - elsősorban figurális •- kalácsok, melyek fogyasztásának egyetlen vagy egyik célja a növényi termékenység serkentése, elsősorban a délszlávoknál és É-Európában találhatók. Ami a figurális kalácsokat illeti, a magyar néphitben tapasztalható hiány már nem véletlennek, hanem inkább törvényszerűnek látszik - hiszen a figurális kalácsok, egy-két szórványadattól eltekintve, más vonatkozásban is hiányoznak. Összefoglalva e nálunk és azt mondhatjuk, egész vizsgált területünkön egyaránt gazdagnak mondható motivumkört,

172 azt mondhatjuk, hogy e motivumok bekerülése a magyar néphitbe majdnem minden esetben egyúttal elszegényedést is jelentett, de azért az átadás-átvétel intenzitásának