Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

1796- ban Hajagos József a fiának egy zömök, Megyés nevű szelíd tehenet adományoz. 1805-ben Fehér István gazda egy Rendes nevű fiatal tehénről végrendelkezett. 1797- ben Baki István urnák elveszett egy Sombó nevezetű kékes, vellás, fennálló szarvú tehene stb. A teheneknek gyakran adtak a szarvállások, szinttk vagy más tulajdonságuk után neveket. Gyakori nevek voltak: Bárány

, - Bársony

, - Böske

, - Cifra

, - Citron

, - Csákó

, Fáni

, - Hájas

, - Jámbor

, - Juci

, - Kati

, - Kávé

, - Kedves

, Kicsi

, - Kulacs

, - Piszke

, - Rózsa

, - Sári

, - Szökfu

, Zsombó

, - Zsömle stb. Gyakran használt bika nevek voltak: Kormos

, - Szi laj , - Marci j - Samu

, - Gyilkos stb. A járomba fogott ökröket párosával ugy nevezték el lehetőleg, hogy a nevek összecsengők legyenek. A szarvállásuk után adtak ilyen neveket: Buga-Gombos

, Gyertyas-Vellás

, Csonka-Hajdár

, Sodró-Táblás

, Gatyás-ve llás

, Kajla-Lombár

, Csákó-Táblás

, Hegyes-Dudás stb. Színek után adták az ökröknek a következő neveket; Hattyú-Homály

, Kormos-Kökény

, Szőke-Daru

, Szennyes-Gatyás

, ^.amos-Pirók, Homály-Lombos

, Barna-Bodor

, Daru-Jeges stb. Gyakori ökörnevek voltak még a következők is; Boj tos-Bogár

, Rigó-Sármány

, Lámpás-Verág

, Bimbó-Betyár

, Bátor- Lator

, Röngő-Boko

r, Bokros-Csengős

, G

yértyás-Vadász stb. A bal oldalára befogott ökör volt a csás

, melyet igy szólítanak; csa

j Csá-ide

! vagy cseiő ide

i A jobb felől lévőt hajszásnak nevezik és igy szólítják; Hajsz ide

! vagy Hó ide? népdal is maradt róluk; "Csá szőke, Hajsz Tárcsa, igát a nyakad tartsa!

" A ökörrel végzett szántást az alábbi versezet örökíti meg; "Jé recgel a szántó nézi taligáját, - Igazítja vasát, éles csoroszláját, Elébe ragassza csikorgós tézsláját, - Ökrei nyakára felteszi a jármát." A kecskeméti ember szólásmő&jaiban, közmondásaiban