Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

ga" - mond.ja - ha mindenáron le akar feküdni, ne engeggyík, csapkoggyanak rá az ostorral, minnél többet jár, annál hamarább gyógyul". Ha visszajött a gazda, hogy dagad a csöke a csikónak, mindig azt a tanácsot adta, hogy jártassák, raj- csuroztassák. ne engedjék lefeküdni. A herülő anyagi felelősséggel tartozott a kiherült állatért. Erről igy szól egy régi peres irat; "15. szám. Veres Györgynek azon előadására, hogy Kálmán János herülő egy lovát hibásan herélvén ki, az megdöglött. A»hibásan herülő a»ló bötsült ára fele részének, 15 váltőforintokban leendő megtéritéseben elmarasztaltatott

M

. /Jegyző Könyv Békés Mező Várossá Tanátsa előtt lefolyt pereknek az 1834-dik évtől kezdve az 1839-dik évig. Gyulai Levéltár./ A herülő a lótnlajdonos kifejezett kivánságára százalékra is herült - a ló teljes értékének a 10 százalékáért, ebben az esetben, ha elhullott a ló, a teljes értékét megfizette. HU* A ló betegségei, gyógyításuk 1. Virmes, virbajos, bántya a vir Ha a ló ősszel nagyon jól van tartva, sok abrakot, tököt, zsengés tengerit, hereszénát kap és nincs lehajtva

, megszaporodik, megsűrűsödik benne a vér. "Tökmag

ot, zsengés tengeri

t, ződ heré

t nem szabad eggyütt adni, mer mégzavarja a vírt /Fodor L» 42 é. fm. közi./. Ilyenkor a ló izzad,reszket, lábai megmerednek. Brelíssel segítenek rajta. A kötőfékszárral, vagy az istránggal elszoritják a nyakát, mire kidühednek rajta az erek. Eles bicskával vagy borotvával a nyak baloldalán kicsap

nak egy eret s hagyják kifolyni a "rossz sűrű vírt." Másik módszer szerint a lónak a szájapadlását vágják fel késsel vagy valami egyéb éles tárggyal.