Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

"Tengeriszediakor sok tengerit evett a lovam oszt bántotta a vír. Látom, hogy izzad, reszket* Mingyán tuttam, hogy mi a, baja* Nem vöt nállam semmi élés szerszám, mint a kóró vágd. Elő a kdrdvágdt, szijjelfeszítettem a száját oszt a kóróvágdval félhasítottam a szájapadlását"./Fodor L. 42 é fm.közl./ Ha gondolja a gazda, hogy már kifolyt a felesleges vér, egy marók sdt nyom fel a szájapadlására, ugy állitja el. Másik gyors segitő módszer, hogy az ostornyel

et kihegyezik és azt dugják fel a ld orralyukába, ettől megindul az orrvérzés, ami magátdl el is áll. "Nyugottan lehet neki adni a tököt is, abrakot is, zsengós tengirit is, mégse íri utdl a vír, de eret sé kell vágni rajta, ha mindén hétén legalább éccér tájoggyökeret kap. Eszt nem szereti a lú ezír tengiribe, tökbe, kényírbe kell beadni neki. A tökbe árral jukat csinálok, oszt ebbe dugom bele a tájoggyökeret. így megeszi a lú, oszt nem íri utdl a vírbaj /Szabd Mátyás 60 é. fm. közi./. 2. Kehes A kehet megázástól kapja a ló, ha nem takarták le, • vagy kimelegedve hideg vizet itattak vele, vagy ha penészes szénát kapott. A keh a lónál ugyanaz, mint az embernél a köhögés.A penész pora a tüdejére megy és attól kehei

. Teljesen nem lehet belőle kigyógyitani, csak elállítani, mig a vásáron eladják. Ilyenkor büdöskfivirágo

t adnak be neki, zsiros kukoricát etetnek, vagy petróleumot itatnak vele, amitől sikosodik a torka és kissé csillapodik a köhögése. 3. Szürkehályog Külső hályognak is nevezik, mert a szaruhártyán van, ütéstől kapja. Ha csak kicsit hályogos a szem, nádszálon porcukro

t fújnak a ló szemébe. Ha nagyobb a szürkehályog, Szabó Mátyás ugy gyógyítja, egy mozsárban üvegcserepeket porrátör s azt erős piros paprikával keveri össze s ezt nádszálon belefújja a ló beteg szemébe.A csipős paprikától kécty—