Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse
A gazda minden hat hétben elviszi a lovát a kovácshoz vasaltatni . Tan nyári vas , téli vas . A téli vason csúszást gátié sarok van beszerelve* 17* A takarmány tárolása A szálastakarmányt : hereszinát , gyepszinát, árpaszal mát a szináskertben , kazalban vag y bogjában tartotta a gazda- A burgondit elvermelte , vagy leföldelte . Télen nem bontotta ki mindennap a vermet, hanem egyszeri kibontáskor behordott a meleg istállóba egy hétre valót, azt a lú faránál tartotta. A tengerit góréban tartotta, vagy a padláson , mindig annyit hántott belőle, amennyi kellett* Az istálló végéhez volt ragasztva egy kis féltetős, szinhez hasonló, padlás nélküli helyiség, a pévásszin . Csépléskor a részesekkel ebbe hordatta be a buzapévát . /Az árpapéva nem jő takarmánynak, mert nagyon kirges , csak tapasztani való./ Ebbe a pévásszinbe készitett be előre a gazda télen 2-3 napi takarmányt,hogy rossz idő esetén is kéznél legyen. Nagyobb tanyánál, nagyobb gazdánál, ahol több ló volt, több takarmány fogyott, ott kandii volt a neve annak a helyiségnek, ahol a pávát, színát tárolták. A kandli az istálló hátuljához ragasztott fészertetős kis helyiség, az éresz toldásában, egysoros vályogfallal. Az istálló ajtajának szemközti falán ajtó volt vágva, itt lehetett ki, be járni a kandliba, ahol két kocsi széna vagy kóró is elfért. Innen hordták be az istállóba a lovak elé a takarmányt. A kandiinak hátul volt ajataj, ahol behordták a takarmányt s ahol kihordták az istállóból a trágyát. /Vass István 42 é. fm. közi./ Városban az udvaron bogjában vagy a padláson tartották a szénát. Az istálló tetején volt egy ajtó, - a gádor a kocsiról egyenesen ezen keresztül hányták a padlásra a
