Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

beszívja s a sárga viz megered az orrán. Tehát a tájog a füstöléssel kifolyik az orrán. így nem kell tájoggyökeret , keresni.^ Vagy: A szügyrózsába /dudorodások/ tájog-gyckeret húzunk. Másképp harmadnapra megdöglik a ló. Tárgyökérnek is mondják. Zsákvarrótü vastagságú, apró kékvirágu növény. Jószág kihajtás előtt /április 24/ virágzik. Összeszedték a pásztorok. A ló szügyén árral 1-2 cm-nyit beszúrnak /száraznak kell lenni/, s a szügyön genny alakban hamarosan kifolyik a betegség. Másnap már eszik a ló. Elhanyagolva nehezen gyógyul. Ha nem ismerik fel a bajt, s a viz a belekbe kerül, belepusztul a ló.^ Tetvesség. Gyógyitása: a ló szőrét sós olajjal kell bekenni, bedörzsölni. A serkéket ez megöli. Térdpók v. central

. A ló térdén keletkezik. Tüdőgyulladás

. Viz-ivastól kapja a ló, ha melege van és hideg vizből nagyot iszik. Hogy hirtelen nagyot ne igyon, egy vederbe szénát tesznek, hogy lassabban nyelje a vizet. Veszettség

. A lovaknál ritka eset volt, de előfordult. A bajt a kuruzslók is tudták gyógyitani. Vértályog. Ezt a bajt a hirtelen hizástól kapja a ló. Az orvos ma megereli. Hegen: Az orra lyukába felszúrtak, s megeredt a vér. Virágos szemölcs

. A ló féloldalán vagy a füle körül keletkezik. Viszketegség

. Rossz ápolás miatt a ló nyakán keletkezik, vagy ha ázás után meleg helyre megy a ló. Visztula v. szifli. A ló lapockáján felül a marján keletkező fájdalmas seb. De ritka eset. Legjobb a sebet benzines ruhával kitörölni és bedugni. Vizpók v. cigány kupec nyelven Zsargós

. Nem fájdalmas dagadás a csüdben. Szikes vizbe állitották, majd saroglyához kötve jártatták. Hosszú jártatással a baj eltűnik. Viz zabálás

. Akkor kapja a ló, ha ki van melegedve és nagyot iszik, utána pedig nem hajtják. E miatt a bőre felfúvódik, s mind a 4 lábszára megvastagszik. Kocsi-sarog-