Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Íjához vizbe, lehetőleg szikes vizbe kell állítani. Ha piócás a TÍZ, annál jobb. A piócaszivás helyén keletkezett sebből a TÍZ, kÍTált a szikes TÍZ kihúzza a nyavalyát. Szikes vizet a pióca nem szereti, Vizelete eláll. Ha ilyen baja van a lónak beöntést alkalmaztak sok helyen. A pipaszár végét a paripaló /vagy csődör/ hugyozójába dugják, kanca lónál a péréjébe, aztán test melegségü szappanos vizet öntenek a végbelébe. Erre a vizelete megindul. Ha nem megfelelő az almozás, alulról felfázik a lő, s a vizelet némelyiknek ilyenkor eláll. Vizpók v. cigányul Zsargó

. Csülkön felül v. a csüdben sárvíz lerakodástól nem fájdalmas dagadás. Zabálás

. Ha tul sokat eszik a ló megzabál. Ilyenkor állva is nyújtózkodik, a nyakát előretartja, fáj a hasa, földhöz veri magát. Kupec emberek szerint ilyenkor öregre tört, ha az nincs, apróra tört sót kell dugni a torkába^ hogy lenyelje. Utána vezetgetni vagy ha lehet, ügettetni kell. Egyéb levéltári adatok: 1775 év. Rühes lovak elkülönitendŐk.

10 1775 év. Rühes lovak orvoslásának módja.^ 12 1796 év. Taknyos lovak kiirtására parancs. 1830 év. Jószág betegség idején az elöljárók a járásokat minden hónapban megjárják.^ 1830 év. Országutakon állandó felvigyázók legyenek gunyhókban s vigyázzák, hogy az áthajtott jószágok egésséges helyről jönnek-e?^ 1832 év. Lovak betegségéről tudósítás teendő.^ 1832 év. Rühes lovak gyógyításának módja. 1842 év. Rühet kuruzslók Törvényszék elé állitan18 1847 év. Koszos lovak a ménesre nem hajthatók. 1871 év. Takonykór meggátlására miniszteri rendedók.

17