Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Csalog Zsolt: A kocsi és szekér Szentes vidékén
ha nem vették meg előszörre, már meglátszott rajt, hogy nem uj s megmaradhatott. Szentesen sohasem volt olyan nagy vásár, mint pl. Vásárhelyen. A háború dta nem is dolgoznak már vásárra. A háború alatt vaskorlátozások voltak, azért nem lehetett, azóta meg vas már volna, de a gyárak annyi kocsit hoznak, hogy a kisiparnak nagymunka nem jut. Legfeljebb megrendelésre dolgoznak. Ilyen esetben általában a megrendelő megcsináltatja a bognármunkát, s ha kész, viszi a kovácshoz. Ha nincs kovács-jelöltje, meghallgatja a bognár tanácsát. Van kovács, aki kupeckodik, maga vállal föl megrendelést, ő adja ki a bognármunkát. Az ilyesmiről azonban a bognároknak rossz tapasztalataik vannak. - Csak megrendelésre dolgozik már a szövetkezet is. Igen nagy munka egy uj kocsi összehozása. Csak a kovácsmunkán dolgozik két ember 10 napig, de még egy kerék is ad egy öreg bognárnak egy hét munkát. A munkán kivül a felhasznált anyag is jelentős és ezért lesz aztán az uj kisipari kocsi ára 6-7.000 Ft. Az első háború előtt 70-90 Ft körül járt, a 10 q buza árával ingadozott. A végrendeletek 1831ben 40 forintot, 1842-ben 23 pengőforintot emlitenek, de bizonyára vasalatlan kocsiról van szó, mert 1809-ben egy kocsivasalás ára 95 Ffc« - De elég ritka ma már a kocsi-megrendelés is, hiszen a gyári kocsi akármilyen, 1000-2000 Fttal olcsóbb. Lassacskán csak javítgatásra, alkatrészek cserélgetésére, kerékkészitésre szorulnak vissza a kisiparosok. - Kocsijavitáskor a bontás mindig a kovácsnál történik, onnan kapja meg a bognár a munkát. Régen nemigen volt konkarense a kocsigyártónak. A kontárokat a céh nem engedte szóhozjutni, a kolompáréigányok pedig csak apróságokat csináltak. Legfeljebb erdélyiek jöttek le néha kerekekkel, de nagyon régen, a mult század első felében. Bár vannak barkácsoló emberek, akik hozzányúlnak maguk is a kocsihoz, /az 1819 évi cselédbériimitáció még külön fizetséget szab meg az olyan béresnek,aki "ért az eszközök faragásához"* /, manapság azonban általában csak néhány
