Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

lovak bőrét - amikor csak lehetett -> felszabdalták, s kikészitgették a csíkosok, s a maguk számára takarókat s különféle bőrtárgyakat készitgettek, pl. kulacsok bőrdi szitásé re és szijázására használták fel. Jegyzetek; 1. Halas. Lt. Tan. jkv. XXXVIII. - 202.1. 2. n tt ... Pase 107. - 7.sz. 3. tt K. tt 73. - 8.sz. 4. « n tt 107. - 7.SZ. 5. Buhin Mihály, utolsó halasi szabadpásztor elbeszél 6. Halas. Lt. Prot. Curr. XIII. - 314.1. 7. ti tt • tt XV. - 243.1. 8. ti tt ti M XXII. - 351.1. 9. tt tt tt 11 XXV. - 117,373.1. 10. ti tt tt tt XXIX. - 150.1. 11. n tt tt tt II. - V.54,212.1. 12. n tt n 11 XI. - 38.1. 13. ti tt tt rí XXI. - 34.1. 14. tt tt ti tt XXVI. - 57.1. 15. ti n ti ti XI. - 156.1. 16. n n Tj. n XXVI. - 211.1. 17. tt ti Tj. tt LI. - 114.1. 18. Buhin Balázs elbeszéléséből. IV. fejezet A ló és a természet A természeti jelenségek iránt igen érzékeny a ló. Csöndes, napfényes időben, de még borult időben is csöndben, nyugodtan legel, de az időváltozásokat jó előre megérzi. Maga az ember, de különösebben a pásztorok az állatok, főképpen a lovak viselkedéséből az időváltozásokat jó előre meg