Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon
/inkább a béres/ ágya, ácsolt gömbfából. Takarosságára keveset adtak. Ha az ágy jő helyen volt, veszély esetén az'ott fekvő személy hamar kinyithatta, de hamar ki is ugorhatott rajta, ha pl. előbb a veszekedő jószág közé odaütött. A koldusmécs legjobb helye az ágy felett volt, nem magosán, hogy könnyen kezelhető legyen, s az istálló mennyezete közelében se legyen, nehogy az tüzet fogjon. - Legalább egy vasvilla s egy bunkósbot mindig kéznél legyen a "rossz emberek alatt" szükséges védekezéshez. A keret tvasat éjszakára fel kell tenni, hogy a tolvajok éjjel a lovakat ki ne vezethessék. - A kis csikókat nem szabad egymáshoz közel kötni, mert könnyen összekeveredhetnek, kivált ha hosszú a kötelük, fulladás is előfordulhat. Részükre /de a borjakéra is/ külön ketrec féle készitendő, de abban vályú is legyen, - fejezte be szavait Molnár. Levéltári adatok; 1753. é\. Istállót minden gazda csináltasson. 11 ' 1? 1785. év. Istállók összeirásara parancs. 1802. év. Istállókban tüzelni tilos. 13 1820. év. Istállót minden tehetősebb gazda épiteni köteles. 14 Kutakat a közlegelőkön a szükséghez képpest a hatóság csináltatott; 1784. év. A közlegelőkön kutak csináltassanak, elegendő számmal. 15 1822. év. Baromkutak elegendő számmal legyenek. 16 1861. év. a baromkutak eladását elrendelik. 1 ^ Dögtemetók Ha a méneseknél 1-2 db ló elhullott, a húsát elélték a kutyák. Ha több ló elhullott, ezeket egy-egy kijelölt helyen árkolták el, az un. dög temetőkben. A ragályosbetegségben elhullottaknak a bőrét sem húzták le, de amikor csak lehetett, a bőrökkel a tulajdonosoknak beszámoltak. Az esett